Megszavazta az adótörvényeket a parlament


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A zárószavazáson is átment az adótörvények módosítása és a vagyonadóról szóló törvény. A jegyzőkönyv szerint a nem szavazók között volt egyebek mellett Bőhm András, Fodor Gábor, Béki Gabriella, Molnár Lajos szabad demokrata képviselők, de nemmel szavazott Laboda Gábor és Mécs Imre (szocialista képviselők) is. Tartózkodó álláspontra mindkét törvény esetében a korábbi független Gyenesei István helyezkedett.

A jövő évtől adót kell fizetni a nagyértékű lakás, hajó, repülő és személyautó után, az ingatlandó három kulcsos lesz. A parlament 195 igen, 165 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvényjavaslatot. Az új adót az APEH szedi be, az adózóknak önbevallást kell készíteniük. Adómentes lesz a tulajdonos által lakott 30 millió forintnál nem drágább, és egy második, legfeljebb 15 millió forintot érő lakás. Az ingatalnadó három kulcsos: 0-30 millió Ft-ig 0,25 százalék, 30-50 millió Ft között 0,35 százalék. 50 millió Ft felett 0,5 százalék. A törvény tartalmazza azt is, hogy 2010-től megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) – írja az MTI.

Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a meleg étkezési jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a munkaadónak. Emellett megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását, emelkedik a jövedéki adó, 30 százalék lesz az eva kulcsa. Mindezt a parlament által hétfőn elfogadott, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítás tartalmazza. Az Országgyűlés a jogszabályt 211 igen, 152 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el. A változások között van az is, hogy 2010-től a helyi iparűzési adót az APEH szedi be, de az önkormányzatok a beszedett iparűzési adó 100 százalékát megkapják. Jövő évtől az úgynevezett adóparadicsomokba menekített jövedelmeket is megadóztatják.

Jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le; a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik az elfogadott kétharmados többséget igénylő törvénymódosítás szerint. Az Országgyűlés az alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem és 2 tartózkodás mellett szavazta meg hétfőn, a képviselői juttatásokról szóló törvényt pedig 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az új, 2010. január 1-től hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és bizottsági, vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíjdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is.

A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett – döntött az Országgyűlés 199 igen, 159 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett. Az Országgyűlés ezzel újra elfogadta a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, a gyermekek védelméről szóló törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosítását. A törvénymódosítás a gyes idejének csökkentése mellett azt is tartalmazza, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és ugyanúgy mint eddig, maximum a gyermek kétéves koráig jár. A módosítás szerint nem emelkedik jövőre a családi pótlék.

A családi pótlék összegét az idei szinten fagyasztják be, folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.