Megszavazták a járulékcsökkentést Romániában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük, az országot hitelező Nemzetközi Valutaalap nem ért egyet az intézkedéssel. Victor Ponta kormányfő szerint ezzel a lépéssel Románia új típusú gazdasági modellt követ.


Megszavazta kedden a román szenátus a nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentéséről szóló törvénytervezetet. A felsőház 109 támogató szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el a kormány tervezetét. A szenátus az első ház, ügydöntő jogkörrel a képviselőház rendelkezik. A várhatóan októbertől hatályba lépő intézkedéssel nem értett egyet Romániát hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF).

Az IMF azért nem értett egyet az intézkedéssel, mert aggályai vannak afelől, hogy a kormány tudja-e pótolni 2015-ben és 2016-ban a járulékcsökkentés okozta mintegy 5 milliárd lej bevételkiesést, és Románia teljesíti-e a vállalt államháztartási hiánycélt.

Céginfo.hu ¨C az üzleti információ

Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra!

A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

 

Victor Ponta június 12-én jelentette be az intézkedést, amely szerinte adóemelés és a makrogazdasági mutatók módosítása nélkül megvalósítható. A kormányfő szerint ezzel a lépéssel Románia új típusú gazdasági modellt követ, aminek célja a fejlődés és a jólét biztosítása. Románia 2015-től nem akar újabb hitelmegállapodást kötni az IMF-el.

 

(MTI)

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A pénztárérték-változáshoz kapcsolódó adóalap-korrekciók a kisvállalati adóban (I. rész)

Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).