Megszenvedik a biztosítók a bankadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem maga a bankadó ténye, hanem a mértéke ró nagy terhet a biztosítókra, komoly problémát okozhat, ha az elvonás hosszú távon és ilyen nagymértékben megmarad, a biztosító társaságok fele-kétharmada is veszteséges lehet idén – mondta Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) főtitkára.

Az idei május-júniusi árvíz- és viharkárok minden eddiginél nagyobb kifizetéssel terhelték a biztosítókat, a károkra kifizetett összeg az év végére megközelítheti a 40 milliárd forintot. Tetemes összegre rúgnak az őszi viharkárok következményei is. Éppen ezért „”a legrosszabbkor jött”” a bankadó a biztosítóknak. Ennek ellenére a biztosító társaságok az első perctől kezdve kinyilvánították, hogy tisztában vannak társadalmi felelősségükkel, a költségvetés és az ország helyzetével és szem előtt tartják az ország érdekeit. Nem maga a bankadó ténye, hanem a mértéke ró nagy terhet a biztosítókra – mondta a főtitkár.

A MABISZ arra törekszik, hogy korrekt, jó viszonyt ápoljon a mindenkori kormánnyal, nincs ez másképp most sem. Azt gondoljuk, hogy ez közös érdek – fejtette ki Molnos Dániel. Több közös munkacsoport is működik olyan nagy jelentőségű problémák megoldásán, mint amilyen a katasztrófakárok kezelése vagy az új, mezőgazdasági kártalanítási rendszer, illetve a lakosság öngondoskodásának az elősegítése.

Arra a kérdésre, miként lehetne megoldani, hogy a nagy kockázatú cégek a kockázattal arányos biztosítást kössenek, a főtitkár azt válaszolta, hogy az egyértelműen szabályozási kérdés. A főszabályok már évek óta megvannak, csupán a részletes, a biztosítás mértékére, a biztosítási limitek meghatározására vonatkozó jogszabályok hiányoznak.

A lakossági vagyonbiztosítások – a lakásbiztosítások – terén nemzetközi összehasonlításban sem áll rosszul Magyarország, hiszen a biztosított lakások aránya eléri a 71 százalékot. Ami igen örvendetes, az utóbbi időben növekszik a szerződéskötési kedv. Ha a társasház-biztosításokat, az abban foglalt egyedi ingatlanok biztosítási lefedettségét is beszámítjuk, az előbbi aránynál még jobb a helyzet. A cél a 100 százalékos lefedettség lenne, amihez a lakosság öngondoskodási hajlandóságának növelése szükséges.

A kérdésre miszerint több biztosítónak van magán-nyugdíjpénztára, ezek megszüntetése hogyan hat ki a biztosítókra, hiszen a nyugdíjbiztosítások tőkéjét ugyanaz kezeli. Ha kevesebb lesz a kezelendő vagyon, lehet hogy nem itthon kezelik azt a biztosítók? Molnos Dániel így válaszolt: „”Erre egyelőre – szerencsére – nincsenek még jelek, azt gondoljuk, hogy az ország szempontjából is nagyon fontos, hogy a biztosítók befektetéseiről Magyarországon szülessen döntés.A biztosító társaságok komoly szerepet vállalnak a költségvetés finanszírozásában. A szektor által befektetett tőke mára meghaladja a 2.100 milliárd forintot, aminek mintegy 60 százaléka jelenleg is állampapírban fekszik.””

Látszólag a biztosítók belső ügye, de az ügyfelek biztonságát is szolgálja a Szolvencia-II. szabályrendszere, amelynek a biztosítási törvénybe való átvezetéséről nemrégiben felkerült egy szakmai anyag a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára. A biztosítók stabil működését szolgáló szabályokról a főtitkár elmondta, hogy nyár elején alakult meg egy munkacsoport a MABISZ-on belül, amelynek tagjai aktuáriusok, kockázatkezelési szakemberek, számviteli munkatársak és jogászok.

E bizottság kettős feladatot lát el: egyrészt szakmai hátteret biztosít a Szolvencia-II. szabályrendszer implementálásához, másrészt ellátja a MABISZ – mint szakmai kompetenciaközpont – feladatait. A MABISZ ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy a magyar biztosítási törvénybe bekerülő szabályok összhangban legyenek az Európai Unió által megkövetelt szabályokkal, de annál ne legyenek szigorúbbak.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.