Megváltoztak a NAV-számlaszámok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj, energiaadó és népegészségügyi termékadóval kapcsolatos befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni, ezért a NAV közzétette a 2013. február 15-étől hatályos számlaszámok jegyzékét.


Fontos változás, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék beszedési számlákat a Magyar Államkincstár 2012. december 31-i hatállyal lezárta, ezért a magán-nyugdíjpénztári számlaszámokat a jegyzékből a NAV törölte, és egyben kéri, hogy azokra befizetéseket ne teljesítsenek az adózók.

A NAV az illeték beszedési számlákat is lezárta. A továbbiakban az illetékekkel kapcsolatos befizetéseket egységesen a NAV Illetékek bevételi számlára (adónemkód: 521) kell teljesíteni.

A változások kiemelten szerepelnek a jegyzékben

  • számla (adónemkód) nyitása, illetve számla (adónemkód) megnevezésének módosítása esetén eltérő (piros) színnel és félkövéren,
  • számla (adónem) lezárása esetén eltérő (piros) színnel és áthúzással.

A 2013. február 15-től érvényes számlaszámok jegyzéke innen, az IBAN számlaszámok jegyzéke innen tölthető le.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.