Megy az állami kampány a nyugdíjkasszák ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdte a magán-nyugdíjpénztári tagok tájékoztatását az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF). A személyre szóló levelek kézbesítésével akadhatnak gondok, mert úgy tűnik, a rendelkezésre álló adatbázis nem tökéletes.

A Napi Gazdasághoz érkezett jelzések szerint több levél is rossz címre ment, sőt kaptak nem magánpénztári tagok is.

Meghökkentő módon a névre szóló levélben deklarálják, aki visszalép, annak ellátását nem csökkentik amiatt, mert korábban magánpénztári tag volt. A levélhez csatolt tájékoztatás tartalma is elég meglepő, ebből ugyanis úgy tűnik, mintha maga a kormányzat sem bízna abban, hogy a most megalkotott szabályok alapján is elég vonzó az állami nyugdíj.

Egyértelműen azt jelzik ugyanis, hogy az öröklés miatt nem érdemes a magánpénztárnál maradni, hiszen „”az öröklés, illetve a hozzátartozói ellátások szempontjából is kedvezőbb kilátásokat nyújt a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépés””. Az új törvény szerint viszont ez egyáltalán nincs így, hiszen csupán – a későbbiekben kidolgozandó – özvegyi nyugdíjra lehet (esetleg) jogosult majd az elhalt házastársa. Gyermekekről tehát szó sincs. Azt is írják: „”a pénztártagság fenntartása minden életkorban és bármely jövedelmi szint mellett kockázatos””. Itt az ellátási korlátról feledkeznek meg, vagyis hogy bizonyos jövedelmi szint felett már nem keletkezik plusznyugdíj.

A levélben éppúgy, mint a törvény indoklásában, hangsúlyozzák: a tb-rendszerbe nem visszalépők 2011. november végéig szerzett állami nyugdíjjogosultsága megmarad, eddig szerzett jogai tehát nem sérülnek. Egyes kormányzati nyilatkozatokban azonban az szerepelt, hogy a magánkasszáknál maradók közül azok, akik nem rendelkeznek már most húszéves jogosultsági idővel, egyáltalán nem kapnak állami nyugdíjat.

A nyugellátásról szóló új törvényben a jogosultsági idő valóban húsz évvel indul (a havi bruttó átlagkereset 33 százalékára számíthat nyugdíjként a csak állami rendszerben levő, a magánpénztári tagnál ez az arány 24,4 százalék), de a mellékletben szereplő szorzószám alapján a helyzet nem ilyen vészes.

E szerint a 14 hónapra (2010. október elseje és 2011. november vége között) a magánkasszáknál maradókat is teljes állami nyugdíjjogosultság illeti meg, az ezt megelőzően szerzett időszakban pedig az állami nyugdíj 75 százalékát kaphatják. Ez az arány korábban is érvényes volt – bár az említett tájékoztatóban kiemelten, elborzasztó tényezőként szerepeltetik.

Forrás: Index.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.