Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az utazási irodáknál végrehajtott APEH-vizsgálatok célja nem lehet általános adatgyűjtés, de az ellenőrzések során elengedhetetlen, hogy az adóhatóság az érintett adózókkal kapcsolatba került ügyfelek adatait megismerje – derül ki az adatvédelmi biztos jogkörében eljárt Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa leveléből, amelyet a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) írt.
A levélben a biztos leszögezi: az adóhatóság kötelezheti az adózót a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy állók ellenőrzése érdekében nyilatkozattételre az általa ismert, illetve a nyilvántartásban szereplő adatról.
Szikora János APEH-elnök véleményét kikérve Szabó Máté úgy fogalmaz: az adóhatóság konkrét ellenőrzéseinek célja azonban nem az, hogy más adózók adatait egy későbbi ellenőrzés érdekében kiválassza. A levélben hozzáteszi, hogy ha a vizsgálat burkoltan a magánszemély adózókról való információgyűjtés, az ilyen eljárás adatvédelmi szempontból helytelen.
A MUISZ tavaly július közepén fordult az adatvédelmi biztoshoz. Beadványában az APEH megyei igazgatóságainak ellenőrzési gyakorlatát kifogásolta.
Az érdekvédelmi szervezet nyári levelében azt írta, hogy az APEH egyes megyei igazgatóságai – feltehetően – a vagyonosodási vizsgálatokhoz előzetes adatgyűjtés érdekében megnézték az utazási irodák szerződéses állományát, hogy kiszűrjék a nagyobb értékű utazásokon részt vett ügyfeleket.
Forrás: Népszabadság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
