Méltó-e az emberhez a nyugdíj-államosítás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság idén már két jogszabály elkaszálásánál is hivatkozott az emberi méltóság megsértésre. Hatásköre szűkítése után most nyugdíjügyben is erre támaszkodhatna. A nyugdíjügy ezermilliárdokról is szól, a költségvetési, politikai szempontok a szakértők szerint a háttérben biztosan befolyásolják a döntést, de nem csak ezek miatt kevés az esély a szabályok hatályon kívül helyezésére.

A legkülönfélébb ügyekben semmisített meg törvényeket az Alkotmánybíróság (AB) az emberi méltóságra hivatkozva az elmúlt húsz évben.

Szakértők szerint az AB jogköreinek megcsonkítása miatt a magánnyugdíjpénztárak felszámolását is csak az emberi méltóságra hivatkozva lehet támadni, a döntést azonban az AB-nek újszerű érveléssel kellene alátámasztania. (A dolgot valójában a magántulajdonhoz fűződő jog megsértése kapcsán kellene vizsgálni, de ezt a fegyvert a kormány kivette az AB kezéből).

Az emberi méltósághoz való jogból azonban elméletileg kiolvasztható a magántulajdonhoz való jog. Ezt az AB egy 1990-es határozata támasztja alá, ami kimondja (a dokumentum utolsó bekezdése a fontos, hogy „az Alkotmánybíróság az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog egyik megfogalmazásának tekinti… Az általános személyiségi jog anyajog, azaz olyan… alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.”

Egy névtelenséget kérő alkotmányjogász szerint az emberi méltósághoz nagyon is hozzátartozik a magántulajdon védelme, a helyzet mégsem ennyire egyszerű. Az idézett szöveg szerint ugyanis az emberi méltóság alapjogából csak olyan jogok vezethetők le, amiket külön nem említ az alkotmány. A magántulajdont pedig említi, csak éppen az AB nem vizsgálhatja ezt jogköreinek korlátozása után.

A kérdés tehát az, hogy az AB vállalja-e, hogy az emberi méltóságból egy, az alkotmányban külön is nevesített alapjogot vezessen le. Ezzel precedenst teremtene, ilyenre ugyanis még nem volt példa, sőt arra sem, hogy a magántulajdont más alapjogra hivatkozva védjék (persze, az AB korlátozásáig erre a megkerülős cselre soha nem is volt szükség).

Ha a lépést bevállalja az AB, azzal visszafordíthatná a nyugdíjállamosítást. A döntés háromezer milliárd forintot szippantana el az államkasszától – ezért sem túl esélyes a forgatókönyv.

További részletek az index.hu-n.

Forrás: index.hu

---