Menekülés a csőd elől

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövedelemmel rendelkező, illetve nem teljesen vagyontalan magánszemélyeknek, vagyis azoknak nyújthat segédkezet a tervezett személyi adósságrendezési eljárás, akiknek reális esélyük van arra, hogy új egzisztenciát teremtsenek

Tízévente legfeljebb egyszer kérhet törvényi segítséget – amelynek révén öt év alatt kapaszkodhat ki a bajból – az eladósodott magánszemély az igazságügyi tárca elképzelései szerint. A készülő koncepció azoknak ad lehetőséget, időt tartozásuk átrendezésére, akiknek reális esélyük van arra, hogy új egzisztenciát teremthessenek – közölte a Világgazdaságnak Gadó Gábor szakállamtitkár. A támogatás azonban nem jelenthet egyet az adósságleírással. A jóhiszemű csődbejutottól megköveteli, hogy együttműködjön a hitelezőkkel és az eljárás menetét kidolgozó-felügyelő vagyongondokkal. További szigorú feltételeknek is meg kell felelnie, hogy mentesülhessen tartozásának egy része alól. Az érdekelt az adósságrendezést az erre hivatott szervezetnél kezdeményezheti, amely valószínűleg az Igazságügyi Hivatal lesz. Nem kaphat segédkezet az, aki bűncselekményt követett el, vagy a megelőző öt évben rosszhiszeműen akadályozta a hitelezői követelések érvényesítését. Kizárja az adósságrendezést az is, ha a kérelmező feketemunkát végez, vagy esetleg – mondjuk egyéni vállalkozóként – mást feketén foglalkoztat.
Az eljáráshoz szükség van a hitelezők többségi támogatására, ám adott esetben e nélkül is lefolytatható és eredményes lehet a procedúra, amelynek végén az adós kérhetné a bíróságtól, hogy írják le fennmaradt tartozásait. A hitelezői megállapodással történő adósságrendezés a céges csődeljáráshoz hasonló megoldásokat alkalmazna. Így például az adóst moratórium illetné meg a procedúra kezdetétől addig, amíg a hitelezők nem adják áldásukat – vagy éppenséggel megtagadják a hozzájárulást – a tartozások átütemezésére. Igenlő válasz esetén a független, mindkét fél érdekeit szem előtt tartó vagyongondnok irányításával folyik majd az eljárás. Az adós közvetlenül, a hitelezők megkeresése nélkül is kérheti az adósságrendezést. Ekkor vállalnia kell, hogy a vagyona, meglévő és jövőbeni jövedelme feletti rendelkezési jogot (a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve) öt évig a vagyongondok gyakorolja. Egyúttal teljesítenie kell a vagyongondnok által megjelölt – például átképzési, álláskeresési – kötelezettségeket is. A személyi csőd bevezetésének igénye az ezredforduló óta többször felvetődött. Napjainkban a hazai háztartások növekvő eladósodása indokolná. Ez alacsonyabb ugyan az uniós övezet átlagos szintjénél – ott a GDP arányában 53, Magyarországon 28 százalék –, de évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly nyáron el is kezdődött a munka a külföldi szabályozások és annak vizsgálatával, valóban szükség van-e nálunk is, és milyen konstrukcióban az intézményes segítségre. A tárca arra törekszik, hogy – legkorábban áprilisban – olyan koncepciót vigyen a kormány elé, amelynek révén mindez eldönthető.
Annyi bizonyos: az elgondolások arra a közép-, alsó középosztálybeli adósi körre koncentrálnak, ahol van vagy lehet rendszeres jövedelem és vagyon, amelynek értékesítésével a lejárt követelések meghatározott hányada rögtön az eljárás megindítása után kiegyenlíthető. Ezért hiú remény lenne azt várni a jogszabálytól, hogy a jövedelemmel nem rendelkező, vagyontalan, tartós szegénységben élők felemelkedését egyengeti – hangsúlyozta Gadó. A törvény – ha lesz – már 2010-től érvényesülhetne.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Világgazdaság Online internetes portálon.

Forrás: Világgazdaság Online

---