Mennyire veti vissza a globális gazdaságot a járvány? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a koronavírus-járvány várható gazdasági és adójogi, adópolitikai hatásaival, következményeivel foglalkozunk. Elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés és a költségvetési politika radikális újragondolása, ami alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is.

Egyelőre még a második hullám elején tartunk, a történet végét nem ismerjük, tehát összegző ismeretünk sincs a válság végkimeneteléről. Annyi azonban már most látható, hogy jelentős adójogi és adópolitikai változások várhatók, ill. részben már be is következtek. Különösen aktív volt ezen a területen Európa és Észak-Amerika, ahol többféle átmeneti adókedvezményt vezettek be. Dél-Amerikában már árnyaltabb a kép, az államok lehetőségei az adóscsökkentés és adóelengedés terén mérsékeltek voltak. Ázsiával és azon belül különösen Kínával az a probléma, hogy rendkívül megbízhatatlan a statisztikai adatszolgáltatás. Ha hinni lehetne az adatoknak, akkor náluk csekély volt a visszaesés és alig nőtt a munkanélküliség, ugyanakkor a terepet ismerő szakértők kételkednek ebben.

Az első és letagadhatatlan kettős következménye a válságnak a gazdasági visszaesés és a növekvő munkanélküliség. Ez mindenütt érvényesült, teljesen függetlenül attól, hogy milyen védekezési stratégiát választottak: volt-e lockdown (lezárás, karantén), vagy milyen szigorúak voltak az intézkedések. A jelenlegi válság természete alapvetően különbözik a 2008-as pénzügyi válságtól: akkor a pénzügyi források tűntek el, a finanszírozás száradt ki, most éppenséggel pénz van, csak a kereslet és a kapacitások csökkentek radikális mértékben.

A válság túlélésére adott kormányzati reakciók keynesianus elveken alapulnak: költségvetési forrásokból igyekeznek stimulálni a gazdaságot és mennyiségi könnyítésekkel erősítik a keresletet. Ez azt jelenti, különösen Európában és Észak-Amerikában, hogy a piacokon pénzbőség van, a tőzsdei indexek szárnyalnak, miközben a reálgazdaságban még nem látszanak a várt és remélt visszapattanás jelei.

A világgazdaság állapotát és a helyreállítást alapvetően az határozza meg, hogy az Egyesült Államok, mint a világ legnagyobb gazdasága (a világ GDP-jének 28% hozza létre), az EU (amely a világ GDP-jének 25%-át termeli meg) és Ázsia (amely a világ GDP-jén 36%-ért felel) hogyan és milyen gazdaságpolitikai eszközökkel kívánja az új egyensúlyt megteremteni. Mivel ebben a globális térben elsősorban a költségvetési eszközök játsszák a főszerepet, az adóelengedések és adókönnyítések aligha lesznek tartósak. Ezek átmeneti intézkedések, amelyek a válság elmúltával várhatóan hatályukat vesztik. A jelenlegi és várható ösztönző intézkedések költségvetési hátterét az államok eladósodása és a növekvő költségvetési hiány képezi. Ez tartósan nem fenntartható állapot, ezért a szakértők arra számítanak, hogy a válság végével egyszerre lesznek szigorítások, megtakarítási intézkedések és várhatóan adóemelések is.

koronavírus adózási hatásaiSokáig reménykedhettünk abban, hogy a válságnak csak rövid ideig tartó kedvezőtlen hatásai lesznek és jön hamarosan a V-alakú fellendülés, ez azonban mára már utópiává vált. Ma a szakértői konszenzus egy ellaposodó, fürdőkád-alakú konszolidációra számít. Mivel ennek következményeivel középtávon együtt kell élnünk, ezért elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés újragondolása és a költségvetési politika radikális újragondolása. Ez alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is. Már látható például, hogy az off-shore paradicsomok kiszorítása lesz az egyik fontos célkitűzés, illetve a francia adópolitikai elképzelésekből kirajzolódik a nagy amerikai technológiai cégek (Amazon, Google, Facebook stb.) digitális szolgáltatásainak megadóztatása.

A megugró költségvetési hiány kezelésének tehát alapvetően három pillére lehet: a közteherviselés átalakítása (pénzügyi megszorítások), adóemelések, ill. a hiány elinflálása. Várhatóan mindhárom eszköznek szerepe lesz és ezeknek valamilyen kombinációja érvényesül majd. Arra számítunk, hogy a válság egy adójogi trendfordulót is jelent: tehát a korábban jellemző adócsökkentési politika visszaszorul és bizonyos területeken új adónemek megjelenése ill. adóemelések várhatóak.

A válság láthatóan nem egyenlő mértékben érinti az egyes országokat: a turizmusból élő, a nyersanyagok, különösen a fosszilis tüzelőanyagok és a belsőégésű motorok és gépjárművek exportjára alapozott gazdaságok kerülnek nehéz helyzetbe. Például Dubaj, amely hosszú éveken át az Öböl-menti térség fejlődésének motorja volt és virágzott, most nagyon súlyos válságba süllyedt és egyelőre nem látható a kiút számára. A nyersanyagtermelő országok közül is több az államcsőd szélére került.

Mindezekből sajnos elég jól látszik, hogy a COVID-19 járvány nem csak az embereket, hanem az egyes nemzetgazdaságokat is meggyengíti. Mindez adójogi értelemben nem sok jót ígér.BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.