Mennyire veti vissza a globális gazdaságot a járvány? Koronavírus


Cikkünkben a koronavírus-járvány várható gazdasági és adójogi, adópolitikai hatásaival, következményeivel foglalkozunk. Elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés és a költségvetési politika radikális újragondolása, ami alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is.

Egyelőre még a második hullám elején tartunk, a történet végét nem ismerjük, tehát összegző ismeretünk sincs a válság végkimeneteléről. Annyi azonban már most látható, hogy jelentős adójogi és adópolitikai változások várhatók, ill. részben már be is következtek. Különösen aktív volt ezen a területen Európa és Észak-Amerika, ahol többféle átmeneti adókedvezményt vezettek be. Dél-Amerikában már árnyaltabb a kép, az államok lehetőségei az adóscsökkentés és adóelengedés terén mérsékeltek voltak. Ázsiával és azon belül különösen Kínával az a probléma, hogy rendkívül megbízhatatlan a statisztikai adatszolgáltatás. Ha hinni lehetne az adatoknak, akkor náluk csekély volt a visszaesés és alig nőtt a munkanélküliség, ugyanakkor a terepet ismerő szakértők kételkednek ebben.

Az első és letagadhatatlan kettős következménye a válságnak a gazdasági visszaesés és a növekvő munkanélküliség. Ez mindenütt érvényesült, teljesen függetlenül attól, hogy milyen védekezési stratégiát választottak: volt-e lockdown (lezárás, karantén), vagy milyen szigorúak voltak az intézkedések. A jelenlegi válság természete alapvetően különbözik a 2008-as pénzügyi válságtól: akkor a pénzügyi források tűntek el, a finanszírozás száradt ki, most éppenséggel pénz van, csak a kereslet és a kapacitások csökkentek radikális mértékben.

A válság túlélésére adott kormányzati reakciók keynesianus elveken alapulnak: költségvetési forrásokból igyekeznek stimulálni a gazdaságot és mennyiségi könnyítésekkel erősítik a keresletet. Ez azt jelenti, különösen Európában és Észak-Amerikában, hogy a piacokon pénzbőség van, a tőzsdei indexek szárnyalnak, miközben a reálgazdaságban még nem látszanak a várt és remélt visszapattanás jelei.

A világgazdaság állapotát és a helyreállítást alapvetően az határozza meg, hogy az Egyesült Államok, mint a világ legnagyobb gazdasága (a világ GDP-jének 28% hozza létre), az EU (amely a világ GDP-jének 25%-át termeli meg) és Ázsia (amely a világ GDP-jén 36%-ért felel) hogyan és milyen gazdaságpolitikai eszközökkel kívánja az új egyensúlyt megteremteni. Mivel ebben a globális térben elsősorban a költségvetési eszközök játsszák a főszerepet, az adóelengedések és adókönnyítések aligha lesznek tartósak. Ezek átmeneti intézkedések, amelyek a válság elmúltával várhatóan hatályukat vesztik. A jelenlegi és várható ösztönző intézkedések költségvetési hátterét az államok eladósodása és a növekvő költségvetési hiány képezi. Ez tartósan nem fenntartható állapot, ezért a szakértők arra számítanak, hogy a válság végével egyszerre lesznek szigorítások, megtakarítási intézkedések és várhatóan adóemelések is.

Sokáig reménykedhettünk abban, hogy a válságnak csak rövid ideig tartó kedvezőtlen hatásai lesznek és jön hamarosan a V-alakú fellendülés, ez azonban mára már utópiává vált. Ma a szakértői konszenzus egy ellaposodó, fürdőkád-alakú konszolidációra számít. Mivel ennek következményeivel középtávon együtt kell élnünk, ezért elkerülhetetlennek látszik a közteherviselés újragondolása és a költségvetési politika radikális újragondolása. Ez alapvetően érinteni fogja az adópolitikát is. Már látható például, hogy az off-shore paradicsomok kiszorítása lesz az egyik fontos célkitűzés, illetve a francia adópolitikai elképzelésekből kirajzolódik a nagy amerikai technológiai cégek (Amazon, Google, Facebook stb.) digitális szolgáltatásainak megadóztatása.

A megugró költségvetési hiány kezelésének tehát alapvetően három pillére lehet: a közteherviselés átalakítása (pénzügyi megszorítások), adóemelések, ill. a hiány elinflálása. Várhatóan mindhárom eszköznek szerepe lesz és ezeknek valamilyen kombinációja érvényesül majd. Arra számítunk, hogy a válság egy adójogi trendfordulót is jelent: tehát a korábban jellemző adócsökkentési politika visszaszorul és bizonyos területeken új adónemek megjelenése ill. adóemelések várhatóak.

A válság láthatóan nem egyenlő mértékben érinti az egyes országokat: a turizmusból élő, a nyersanyagok, különösen a fosszilis tüzelőanyagok és a belsőégésű motorok és gépjárművek exportjára alapozott gazdaságok kerülnek nehéz helyzetbe. Például Dubaj, amely hosszú éveken át az Öböl-menti térség fejlődésének motorja volt és virágzott, most nagyon súlyos válságba süllyedt és egyelőre nem látható a kiút számára. A nyersanyagtermelő országok közül is több az államcsőd szélére került.

Mindezekből sajnos elég jól látszik, hogy a COVID-19 járvány nem csak az embereket, hanem az egyes nemzetgazdaságokat is meggyengíti. Mindez adójogi értelemben nem sok jót ígér.BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.