Mennyivel drágítja az életünket az áfaemelés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagy a bizonytalanság az elemzők között, hogy a kereskedők milyen mértékben hárították át az áfaemelést a fogyasztókra. Egyesek szerint csak korlátozott lehetőség volt áremelésre, mások szerint a többség akár szinte a teljes költséget ráterhelhette a vásárlókra. A júniusi 3,7 százalék után a Napi-konszenzus 6,1 százalékot vár a hetedik havi árindextől.

Egy év kihagyással ismét a harmadik negyedév vált az inflációs sokkok időszakává Magyarországon. Három éve az áfa- és a hatósági áremelések, azt követően pedig az élelmiszerárak adtak nagy lökést az inflációnak, majd a tavalyi recesszió vezérelte gyors dezinfláció után idén júliusra egy újabb áfa- és jövedékiadó-emelés tolja feljebb az alappályát. A válság miatt azonban nehéz előre megjósolni, hogy a kereskedők milyen mértékben terhelik a fogyasztókra költségeik növekedését. Más években az eladók közel 80 százalékát hárították át a vásárlókra, azonban most ennél alacsonyabb lehet az arány – véli Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. A bizonytalansági tényező viszont jelentős, ráadásul egy nagyobb áremelés mellett is komoly érvek szólnak. A cégek a folyamatos profitcsökkenések miatt egyrészt nehezen tudják lenyelni az újabb költségeket, másrészt a lakosság számít az áremelésekre, így könnyebb elfogadtatni azt velük.

Elég gyorsan és széles körben beindult az áremelés – mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, aki az utóbbi forgatókönyvvel számolt. Ugyanakkor az elemzők teljes mértékben egyetértenek abban, hogy a mostani környezetben elég nehéz megbecsülni a júliusi inflációt, és nem kizárt, hogy akár 1 teljes százalékponttal eltérjen a kedden megjelenő KSH-adat a piaci várakozásoktól. A Napi-konszenzus 6,1 százalékkal számol, azaz egy hónap alatt 2,4 százalékkal ugorhattak meg a második félév első havában az árak. Az év első felében átlagosan 3,3 százalék volt a drágulás üteme.

Az áfaáthárítás mértéke eltérhet az egyes árucsoportoknál. A hatósági szolgáltatásoknál és az üzemanyagnál a teljes adóemelés átmehetett, míg az élelmiszereknél ez 80-85, míg a tartós ipari termékeknél csak 65-70 százalék lehetett – véli Németh Dávid, az ING senior elemzője. További kérdés, hogy ha most meg is játszanak a kereskedők egy nagyobb mértékű drágítást, az tartható marad-e. Amennyiben túl sok áru marad raktáron, akkor nagy év végi árleszállításokra lehet majd számítani.

Nem csak az adóemelés, hanem az árfolyamhatás is bizonytalansági tényező a fogyasztói árindexben. Az elemzők ugyanis eltérő árazási gyakorlatot feltételeznek. Míg Németh szerint alacsony készletekkel gazdálkodnak a vállalatok és azon belül gyorsan érvényesülhet az elmúlt hónapok erősödő kurzusa, addig Kondrát szerint a kereskedők hosszabb távon egy gyenge forinttal számolnak és az áraikat ahhoz és nem a folyamatos árfolyammozgásokhoz igazítják.

Az átmeneti bizonytalanságok ellenére, amint kiesik az áfaemelés hatása a bázisból, az árnövekedés üteme akár a három százalékban meghatározott inflációs cél alá eshet. Az viszont már közel nem biztos, hogy ez tartós marad. Jelenleg kockázati tényezők sora veszélyeztetheti az árindexet, azonban ezek döntő része az elkövetkező két év gazdasági növekedésének függvényében alakul majd. Többek között a globális nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése, a keresleti nyomás élénkülése és a központi bankok által a gazdaságba pumpált pénztöbblet mind komoly veszélyt jelenthet majd, ha magához tér a világgazdaság és ez a fejlett világban akár két számjegyű árindexekhez vezethet. Márpedig ebből Magyarország sem tud kimaradni.

Forrás: Napi Gazdaság

---