Mentegetik a lakáshiteleseket
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkával rendelkező, de anyagilag megrendült adósok is kaphatnának átmeneti könnyítést a lakáskölcsön visszafizetésére, az önkormányzatok pedig elővásárlási jogot a hiteltörlesztésre képtelen tulajdonosok lakásaira, ha aztán nekik adják bérbe – amennyiben a parlament elfogadja a javaslatot.
A kormány tegnap benyújtotta a parlamentnek a lakáshitelesek védelméről szóló, március elején elfogadott törvényhez kidolgozott módosító javaslatot. A legfontosabb változás, hogy míg a jogszabály eredetileg csak azoknak nyújtott volna segítséget, akik lakás vásárlására, felújítására vagy bővítésére vettek fel hitelt, immár azok is kérhetnék törlesztőrészletük átmeneti csökkentését, akik szabad felhasználású jelzáloghitelben ülnek, vagy lakásukat nem hitelre vették, hanem lízingelik.
A másik fontos változás az, hogy eredetileg csak azok igényelhettek segítséget, akik tavaly szeptember 30-a után, önhibájukon kívül veszítették el munkahelyüket, a módosító javaslattal ezt a lehetőséget azokra az adósokra is kiterjesztenék, akiknek nehézséget jelent a megemelkedett havi részletek fizetése. Ez azonban inkább csak elvi segítség, hiszen csak azok kaphatnak könnyítést, akiknek eredeti törlesztésüknél 30 százalékkal kell többet fizetniük – ez a kör pedig igencsak szűk lehet. Az euróalapú hiteleket jellemzően 245-255 forintos árfolyam mellett vették fel, vagyis a tegnapi 286 forintos szint mellett a részletek 12-16 százalékkal nagyobbak.
A svájcifrank-alapú kölcsönök esetében a 150-160 forintos árfolyam volt az általános, vagyis a csütörtöki 188 forintos szint 17-25 százalékos növekedést jelent. Az euró- és a frankalapú hiteleknél az átlagos adós csak akkor felelne meg a törvényi kritériumnak, ha a közös európai fizetőeszköz 320-340, míg az alpesi deviza 200-215 forintba kerülne. Előbbire eddig nem volt példa: forintból eddig a legroszszabb pillanatban sem kellett többet adni 317-nél egy euróért. A frank esetében megjárta az árfolyam ezt a szintet, de pár napnál tovább akkor sem maradt a forint ebben a gödörben.
A jelenlegi árfolyamok mellett legfeljebb a jenalapú kölcsönt törlesztők kénytelenek 30 százaléknál nagyobb mértékű emelkedést elszenvedni. A jenhitelesek jellemzően 1,5-1,6 forintos árfolyam mellett vették fel a kölcsönt: a távol-keleti deviza tegnapi 2,08-as árával 30-38 százalékkal került többe ennél. A jenhitelesek azonban jellemzően a biztosabb egzisztenciával rendelkező, magasabb ügyfelek közül kerültek ki: a japán deviza mindig is igen volatilis volt, ezért a bankok általában megnézték, kinek adnak ilyen kölcsönt.A segítség igénybevételének az is feltétele, hogy a hitel eredeti összege nem lehet több tízmillió forintnál, a lakóingatlan piaci értéke pedig a kölcsön felvételekor nem haladhatta meg a húszmillió forintot. Tovább szűkíti a kört, hogy a hitel havi részlete nem lehet több a háztartás nettó jövedelmének 40 százalékánál, de valószínűleg azon a rostán is sokan fennakadnak, hogy a bankoknak az áthidaló kölcsön megítélése előtt adósminősítést kell végezniük, márpedig a hitelintézetek most sokkal szigorúbb feltételek mellett adnak kölcsönt, mint a válság elmélyülése előtt.
Az, aki mindezen feltételeknek megfelel, átmeneti időre, legfeljebb két évre az eredeti szintre csökkentheti törlesztőrészletét. A különbözetre a bank áthidaló kölcsönt nyújt, amit a türelmi idő lejártától számított legfeljebb öt év alatt, de maximum a jelzáloghitel futamidejének végéig kell kamatostul visszafizetni.
A módosító javaslat szerint az önkormányzatok elővásárlási jogot kapnának a hiteltörlesztésre képtelen tulajdonosok lakásaira, ha aztán nekik adják bérbe. Árverésen nem kell licitálnia az önkormányzatnak, a leütéskori áron juthat hozzá a lakáshoz. A jogalkotó egyébként kerülni akarja az árverést: annak kezdetéig a hitelező bank és a fizetésképtelen adós megállapodhat az árverésen kívüli értékesítésben, illetve az eladási árban. Az eladás elektronikus közzététele – éppen emiatt – 30 napról 60 napra hosszabbodik.Ha az önkormányzat megveszi a lakást, azt csak a korábbi tulajdonosnak adhatja bérbe.
Brüsszelnek nem tetszett a garancia
A lakáshitelesek védelméről szóló törvényt március elején fogadta el a parlament, de a jogszabály azóta sem tudott hatályba lépni. Az áthidaló kölcsönökre nyújtott állami készfizető kezesség miatt a törvényt jóvá kellett hagyatni az Európai Bizottsággal, a brüsszeli áldás azonban még nem született meg. Információnk szerint ennek az az oka, hogy a bizottságnak nem nyerte el a tetszését a százszázalékos állami garancia ötlete, ezt ugyanis tiltott támogatásnak találták. A kompromisszum az lett, hogy csökkentjük a kezességvállalás mértékét, amelyet a tegnap benyújtott módosító javaslat hivatott helyretenni. E szerint a munkanélkülieknek nyújtott áthidaló kölcsönökre az állam 80, míg a megnőtt törlesztőrészletüket fizetni nem tudók esetében 70 százalékban vállal garanciát. Értesülésünket szerettük volna megerősíttetni a törvényt kidolgozó és benyújtó Pénzügyminisztériumnál. A tárca a Miniszterelnöki Hivatalnak továbbította kérdésünket, ahonnan azonban lapzártánkig nem érkezett válasz.
Forrás: Népszabadság Online
