Mérné az adóforintok hatását az ÁSZ-elnök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt -szorgalmazza Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.


Az eredményes közpénzfelhasználás feltétele lenne, hogy a kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt, mérje ezek teljesülését, legyen minden forint elköltésének elszámoltatható felelőse – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Profit7.hu-nak adott kedden megjelent interjújában.

A konkrét cselekvéseket nélkülöző vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat, hiszen aláássa az államba vetett bizalmat – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Emlékeztetett: az idei Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt. Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. Az idén ötéves alaptörvény közpénzügyi fejezetének életbe lépésével teljesen új irányt vettek a dolgok Magyarországon – magyarázta.

[htmlbox adomozaik]

 

Csökkent az államadósság, Magyarország visszafizette a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi hiteleket és kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, kiszabadult az inflációs spirálból, stabil a magyar forint, a gazdaság növekszik. Az idei év eredménye, hogy Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők – sorolta Domokos László.

Az államháztartási stabilizáció egyik feltétele volt, hogy a fiskális és monetáris politika összehangolt intézkedései következtében a versenytársakéhoz hasonlóan alacsony kamatszint és infláció alakult ki Magyarországon. Az adórendszer nem csak stabilizálódott, de meg is szilárdult, ami egyértelműen versenyképesség-növelő tényező. Fontos tendencia az államháztartás összes kiadásán belül folyamatosan emelkedik – 2011 és 2015 között 13,1 százalékról 19,7 százalékra – a gazdasági funkciókra fordított összegek részaránya.

Célszerű lenne bevezetni a „fenntartható kifehérítés” fogalmát, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, s „így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a gazdaság” – emelte ki.

Az utóbbi években érezhetően csökkent a hazai feketegazdaság, a korábbi 24 százalékról a GDP arányában  20-21 százalék környékére szűkült az illegális szféra. A fehérítés újabb ötszázalékos bővüléséből pedig akár további 500-600 milliárd forint is származhatna – mondta az ÁSZ elnöke. 

Kiemelte: az ÁSZ idén hatodik alkalommal készítette el éves Integritás felmérését, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok szintjéről. Idén összesen 3002 közintézmény vett részt, amelyek a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát foglalkoztatják. Mindez azt jelenti, hogy a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a korrupció megelőzősét biztosító módszerek alkalmazás – mutatott rá Domokos László.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Akkor is tud róla a NAV, ha külföldről származik a bevétel

Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. május 15.

Speciális szakkérdések adóeljárásnál

Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.