Mérné az adóforintok hatását az ÁSZ-elnök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt -szorgalmazza Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.


Az eredményes közpénzfelhasználás feltétele lenne, hogy a kormány állítson minden egyes adóforint elköltése elé eredménykövetelményt, mérje ezek teljesülését, legyen minden forint elköltésének elszámoltatható felelőse – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Profit7.hu-nak adott kedden megjelent interjújában.

A konkrét cselekvéseket nélkülöző vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés gyakorlat, hiszen aláássa az államba vetett bizalmat – mutatott rá az ÁSZ elnöke.

Emlékeztetett: az idei Közgazdász-vándorgyűlés központi témája a versenyképesség volt. Magyarországon az állam a megtermelt GDP több mint felét újra elosztja, e folyamat hatékonysága döntő hatással van az ország versenyképességére. Az idén ötéves alaptörvény közpénzügyi fejezetének életbe lépésével teljesen új irányt vettek a dolgok Magyarországon – magyarázta.

[htmlbox adomozaik]

 

Csökkent az államadósság, Magyarország visszafizette a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi hiteleket és kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, kiszabadult az inflációs spirálból, stabil a magyar forint, a gazdaság növekszik. Az idei év eredménye, hogy Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők – sorolta Domokos László.

Az államháztartási stabilizáció egyik feltétele volt, hogy a fiskális és monetáris politika összehangolt intézkedései következtében a versenytársakéhoz hasonlóan alacsony kamatszint és infláció alakult ki Magyarországon. Az adórendszer nem csak stabilizálódott, de meg is szilárdult, ami egyértelműen versenyképesség-növelő tényező. Fontos tendencia az államháztartás összes kiadásán belül folyamatosan emelkedik – 2011 és 2015 között 13,1 százalékról 19,7 százalékra – a gazdasági funkciókra fordított összegek részaránya.

Célszerű lenne bevezetni a „fenntartható kifehérítés” fogalmát, hogy a gazdaság kifehérítéséből származó többletet az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények révén az adózóknál hagyja, s „így a kisebb adókulcsok hatására tovább fehéredhet a gazdaság” – emelte ki.

Az utóbbi években érezhetően csökkent a hazai feketegazdaság, a korábbi 24 százalékról a GDP arányában  20-21 százalék környékére szűkült az illegális szféra. A fehérítés újabb ötszázalékos bővüléséből pedig akár további 500-600 milliárd forint is származhatna – mondta az ÁSZ elnöke. 

Kiemelte: az ÁSZ idén hatodik alkalommal készítette el éves Integritás felmérését, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségéről, valamint a korrupciós kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok szintjéről. Idén összesen 3002 közintézmény vett részt, amelyek a közszféra alkalmazottainak 61,3 százalékát foglalkoztatják. Mindez azt jelenti, hogy a magyar közszféra intézményei egyre elkötelezettebbek a korrupció megelőzősét biztosító módszerek alkalmazás – mutatott rá Domokos László.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.