Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy átlagos magyar polgár tényleges egyéni fogyasztása a kétharmadát sem éri el az uniós átlagszintnek. A 28 tagállamból 24 előttünk jár e téren. Az InfoTandem infografikája.
Az országok jóléti szintjének összehasonlítására az egyik leggyakrabban használatos mutató az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP). Az uniós mezőny 2014-re vonatkozó végleges adatait nemrégiben publikálta az Eurostat. A vásárlóerő-paritáson számolt rangsorban Magyarország továbbra is a sereghajtók között található, az EU-átlag 68 százalékának megfelelő – Lengyelországéval azonos – mutatójával. Ennél gyengébben csupán négy tagország teljesített: a 64 százalékos lettek, az 59 százalékos horvátok, az 55 százalékos románok, illetve (a hátsó traktustól is jócskán lemaradva) a 47 százalékos bolgárok. Mindazonáltal a magyar érték emelkedő trendet mutat, két évvel korábban még 65 százalékot, 2013-ban pedig 67 százalékot tudtunk felmutatni.
A lista elején – az alig félmilliós lakosságú, 266 százalékos mutatójú Luxemburg után – az írek, a hollandok és az osztrákok találhatók, 130 százalék körüli értékekkel; Németország 124 százalékkal dicsekedhet. Az uniós átlag fölött összesen 11 tagállam teljesített.
A háztartások életszínvonalának kifejezésére a fajlagos GDP-nél pontosabb és valósághűbb indikátor a jóval ritkábban emlegetett egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (Actual Individual Consumption – AIC). Az ennek alapján képzett rangsor többé-kevésbé szinkronban mozog a másikkal, ám azért akadnak eltérések.
Ugyan itt is Luxemburg vezet, de mutatója már korántsem olyan extrém magas, „csupán” 141 százalékos, közvetlenül utána pedig – mindössze 18 százalékponttal lemaradva – a németek következnek. A sor végén álló Bulgária lemaradása itt valamelyest kisebb, de azért az ottani egyéni fogyasztás így is alig több mint fele az uniós átlagnak. Magyarország pozíciója viszont e tekintetben még gyengébbnek számít: 63 százalékos rátánkkal (amely a 2013-as stagnálás után 2014-ben egy százalékpontot javult) a bolgárokon kívül csak a románokat és a horvátokat előzzük meg.
E téren 10 ország nyújtott átlag felettit (az euró-övezet átlaga 105 százalék), s további 12 tartozott az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal gyengébb sávba; mi nem vagyunk köztük. Önmagához képest a legnagyobb mértékű, 3 százalékpontos javulást egyedül Románia volt képes produkálni, de ez sem volt elég ahhoz, hogy elmozduljon az utolsó előtti pozícióról.
