Mi lesz a befizetett elvárt adóval?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága hétfőn két tartózkodás mellett általános vitára bocsátotta az elvárt adóra vonatkozó szabályok megszüntetésére irányuló törvényjavaslatot – jelentette az MTI.

A törvényjavaslatot azért terjesztette be a kormányzat, mert az Alkotmánybíróság 2007. február 28. napjától – a jövőbeni kötelezettségekre vonatkozó hatállyal – megsemmisítette a társasági és osztalékadóról szóló törvénynek az elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseit, és az ehhez kapcsolódó az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben szabályozott előleg szabályokat. Mindez azt jelenti, hogy a 2007. január 1-jétől hatályos szabályok alapján az Ab-határozat közzétételéig bevallott és befizetett adót a testület határozat nem minősítette jogszerűtlennek, ám a pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy lemond az állam az első két hónapra járó ilyen közteherről.

A törvényjavaslat – indoklása szerint – méltányossági és igazságossági szempontokat érvényesítve rendelkezik úgy, hogy a megsemmisített rendelkezéseket 2007. január 1-től a megsemmisítés napjáig sem kell alkalmazni, azaz az elvárt adó fizetési kötelezettség erre az időszakra visszamenőleg is megszűnik.

Ha az adózónak nincs adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása, az adófolyószámláján jóváírt összeget saját döntése szerint visszaigényelheti vagy az összegből egy később esedékes adótartozását egyenlítheti ki.

A Pénzügyminisztérium osztályvezetője Domonkos László, Tállai András, és Varga Mihály fideszes képviselők kérdéseire válaszolva elmondta: az elvárt adóból az egész évre mintegy 50 milliárd forint bevételt tervezett a PM, aminek időarányos, két hónapra tartozó része 8-9 milliárd forint, ám szerinte reálisan 4-5 milliárd forint volt várható erre az időszakra. (A kormány ugyanakkor a költségvetési tartalékból 30 milliárd forintot zárolt a kieső bevételek pótlására.)

Az osztályvezető szerint január 1-jétől február 27-ig elsősorban azok a cégek fizettek elvárt adó előleget, amelyek megszűntek, illetve átalakultak. Az APEH-nél sincs erre vonatkozó pontos adat, ám az biztos, hogy ezen időszak alatt mintegy 500 vállalkozás szüntette be tevékenységét, de hogy ebből hányan fizettek előleget, arról nincs adat.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.