Mi lesz a kiadatlan szabadsággal?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatóknak fontos tudni, hogy a múlt évben ki nem adott szabadságos napokat szeptember végéig ki kell kiadni. Idén márciusban fogadta el parlament a munkaügyi tárgyú törvények módosítását, amelynek része volt a szabadság kiadásának módosítása.

Az új szabályok alapján az év végéig ki kell adni az összes szabadságot és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre, valamint a működés körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre hivatkozva lehet az alapszabadság egynegyedét az esedékesség évét követő évre áttolni, mégpedig a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-áig. A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható.

Tekintettel azonban arra, hogy a módosítások idén április 1-jén léptek hatályba, a 2006-ról maradt szabadságot legkésőbb idén szeptember 30-áig lehet kiadni. (A köztes dátum oka, hogy a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is teljesíthetetlen feladat lett volna kiadni. A kormányzat eredetileg június végét javasolta, majd a munkáltatói érdekképviseletek érvelésére alakult ki a szeptember vége.) Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolja. Ilyen indokra azonban nem hivatkozhat majd a munkáltató, ha a rendes szabadság a gazdasági érdek sérelme nélkül kiadható lett volna az esedékesség évében. Ez a törvényi meghatározás meglehetősen ˝gumi˝jellegű, konkrét esetben valószínűleg a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság dönti majd el, hogy jogos volt-e a szabadság átvitele a következő évre.

Az új szabályozás oka az Alkotmánybíróság tavaly év végi határozata, amely szerint alkotmányellenes a szabadság kiadásának eltolása a következő évre a munkáltató gazdasági érdekére hivatkozással vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján. Az indokolás szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozása elkerülhetetlenségének megállapítását. Emiatt 2007. március 31-ével megsemmisítették a korábbi szabályt.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.