Mi lesz most a cafeteriával?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korántsem biztos, hogy jelentős mértékben átalakul a természetbeni juttatások kezelése jövőre, még az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem változik a nettó bérhez képest az igénybe vett juttatások aránya.

A Napi Gazdaság számításai szerint nem egyértelmű, hogy a 25 százalékos körbe tartozó vállalati juttatások (cafeteria) automatikusan visszaesnek – vagyis a munkáltató ugyanannyit költ erre, áthárítva így annak adótartalmát a munkavállalókra. A járulékcsökkentéssel és a tételes egészségügyi hozzájárulás jövő évi eltörlésével ugyanis elvileg lenne mozgástere a munkáltatóknak arra, hogy ne kelljen ezt a terhet áttolnia. Arról nem is szólva, hogy a munkavállalóknál is keletkezik némi plusz az adótábla átalakításával, így akár egy közös tehervállalás is szóba jöhet.

A lapunk által megkérdezett cégek egyelőre számolnak. Van, ahol a cafeteriát alaposan átalakítják, így például várhatóan a Tescónál. A tervekről egyelőre nem beszélt a cég, de a stratégia az, hogy a terhek minél nagyobb részét a cég vállalja át. Hackl Mónika szóvivő szerint a cél, hogy a munkavállaló ne járjon rosszabbul. Máshol igyekeznek visszatérni az alapelvekhez, vagyis hogy a juttatások valóban juttatások legyenek és ne csekk formájában kapott fizetés. Ez azonban azt jelenti, hogy a jelenlegihez képest a munkavállaló némileg rosszabbul jár, hiszen a juttatások terheit nem vállalja a cég, tételesen – első körben – a teher nagyságával veszi vissza a cafeteriát. Névvel ezt természetesen egyetlen társaság sem vállalta.

Számításaink szerint a minimálbér szintjén 5525 forinttal csökken a munkaadók terhe, a munkavállalók nettó bére pedig 1193 forinttal lesz magasabb, ami elvi szinten 6718 forint mozgásteret eredményez. Ez – kizárólag 25 százalékos juttatásokat alapul véve – 26 872 forint értékű juttatás nyújtását teszi lehetővé úgy, hogy a mostani jövedelem- és költségpozíciók ne változzanak. Persze az esetek többségében nyilván nem az a cél, hogy konzerválják a jelenlegi állapotokat a munkavállalók és munkaadók, kölcsönös kompromisszumokkal mindkét fél jobban járhat jövőre.

A mozgástér a bérek emelkedésével folyamatosan nő, a minimálbér duplájánál mintegy 11,5 ezer forintot, 240 ezer forintnál pedig mintegy 14 ezer forintot jelent. Szintén csak a 25 százalékos elemeket véve alapul húszezer forint juttatás – nagyjából ekkora összeget juttatnak a munkáltatók – jövőre 25 ezer forint költséget jelent. Vagyis a munkaadók és munkavállalók közös megegyezésével úgy is megtarthatók a jelenlegi juttatási mértékek, hogy a végső elszámolásban is megtakarítást érnek el a felek. Ez viszont azt is jelenti, hogy nem változik sokat az a tendencia, amely a juttatásokat egyszerű pénzhelyettesítőként kezeli.

Forrás: Napi Gazdaság

---