Miként adóznak a távmunkában dolgozók?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A távmunkában foglalkoztatottak elszámolhatják a munkavégzésükhöz kapcsolódó költségeik egy részét, és juttatásokat is kaphatnak. Arról hogy pontosan miket és miként, az Adó szaklap közöl részletes, példával illusztrált cikket.
Napjainkban egyre gyakrabban hallani a távmunka¬vég¬zésről. Bár lassan terjed, munkáltatóként érdemes végiggondolni, mely munkakörök esetében alkalmazható, vagy mely munkavállalók számára jelenthet könnyebbséget. Az is lényeges szempont, ha ez az alkalmazási mód a munkáltató részére is tartogat előnyöket.
A távmunka speciális munkavégzés, amelyre vonatkozó speciális munkajogi szabályokat a Munka törvénykönyve határozza meg, a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) is rendelkezik a távmunkáról.
Távmunkát végző munkavállalónak minősül a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.
1. Nem önálló tevékenység
Az Mt.-ből kiindulva megállapítható, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 24.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenység.
Az Szja-tv. 25.§ (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel a munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a személyes közreműködői díj.
A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, amelyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezési szerint elismert költség.
2. Az elszámolható költségek
Az Szja-tv.-nek az elismert költségekre és a költségek elszámolására vonatkozó általános rendelkezéseit is figyelembe véve, a 3. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni az önálló tevékenységet folytató magánszemély tételes költségelszámolása esetén, valamint minden olyan esetben, amikor a magánszemély kiadásainak elszámolása, megtérítése szempontjából minősíteni kell hogy az beletartozik-e az elismert költségek körébe. Szintén a 3. számú melléklet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogszabály alapján történő költségtérítések esetében is.
A magánszemély költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, korlátozott mértékű átalányban az értékcsökkenést.
A 3. számú melléklet I. 24. pontja speciális szabályokat határoz meg a távmunkával kapcsolatosan felmerülő költségek elszámolására a jellemzően előforduló költségek között.
Az Mt. a távmunka végzésére vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunka végzésével összefüggésben terhelő költség(ek) megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő, igazolt kiadás(ok) alapján számolhat el költséget:
a) A távmunka végzéséhez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás. Ha ez a 100 ezer forintot meg nem haladó beszerzésről szóló számla a munkavállaló nevére szól, akkor az elismert költségnek minősül. Tekintettel arra, hogy a 100 ezer forint alatti beszerzési költséget egy összegben el lehet számolni, így ezek után értékcsökkenési leírás már nem számolható el.
b) A távmunka végzéséhez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg. Az értékcsökkenési leírást az Szja-törvény 11. számú mellékletének az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. A költségként történő elszámolás feltétele az Szja-tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése. A nyilvántartás vezetése az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához is szükséges.
A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása során értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét a napok figyelembevételével időarányosan kell meghatározni.
Az üzembe helyezés napjának az a nap tekintendő, amikor a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerűen használatba veszik. Ezt a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illetőleg a beruházási költségnyilvántartásban is fel kell tüntetni.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, szerelési, üzembe helyezési, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték stb.) a beszerzési ár részét képezi.
A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési leírás alapját növeli.
c) Az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat). Amennyiben az internetszolgáltatóval a magánszemély kötött szerződést (a magánszemély nevére szól a számla) akkor az e rendelkezés szerint elismert költségnek minősül az internethasználat díja.
Az Mt. szerint a távmunka végzéséhez a feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a távmunka végzésével összefüggésben a távmunkát végző munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módjáról.
A rendelkezés alkalmazása során nem kell vizsgálni azt, hogy az internetet a munkavállaló használta-e magáncélra, mivel a költségek megtérítésére a munkavégzés hatókörében felmerült kiadásokra tekintettel került sor, így nincs jelentősége ebben az esetben a magáncélú használatnak.
Abban az esetben, ha a távmunkát végző munkavállalónak a munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében a munkáltató fizeti elő az internetszolgáltatást (a számla a munkáltató nevére szól), akkor a szolgáltatás igénybevétele esetén a magánszemélynek nem keletkezik bevétele azért, mert az internetet magáncélra is használja, mivel ilyen esetben is az Szja-tv. 4.§ (2) bekezdésében foglalt feltétel, azaz a magáncélú használat a munkavégzés hatókörében valósul meg.
Az Szja-tv. 4.§ (2) bekezdése szerint: „….nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz), használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik, akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.”
d) A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunka végzésével arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m², m³ stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.
Ha a munkavégzési hely nemcsak a munkáltató székhelyétől, telephelyétől különül el, hanem a munkavállaló lakásától, egyéb helyiségétől is, például egy különálló bérelt helyiség, akkor annak a bérleti díja és valamennyi rezsiköltsége költségként elszámolható igazolt kiadás.
Az elszámolt költségek meghatározása során arányosítást kell alkalmazni, ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nincs elkülönítve. Ilyen eset fordul elő, ha a munkavállaló otthonában az egyik szobáját használja irodaként.
Példa
A távmunkavállaló a 60 négyzetméteres lakásában a 15 négyzetméteres kisszobát használja dolgozószobaként. Mivel munkáját otthon végzi, így a napi nyolcórás munkaidő alatt használt áram, fűtési időszakban felmerülő többlet fűtési költség miatt keletkező rezsiköltség számolható el. Az otthoni munkavégzés miatt felmerülő többlet villamos energia fogyasztása a dolgozószobaként használt helyiség négyzetméterének arányosításával nem határozható meg. Itt célszerűbb az otthon végzett távmunkát megelőzően kapott számlán és a munkavégzés idején kapott számlán szereplő fogyasztási értékeket összehasonlítani. Ez a különbözet lehet az alapja a villamos energia költségének meghatározása során. A fűtési költség esetében alkalmazható a négyzetméter alapú arányosítás. |
A távmunka végzése során felmerült, erre tekintettel megtérített költségeket a 1153. számú személyi jövedelemadó bevallás 2. sorában lehet a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként elszámolni.
Nem kell szerepeltetni a bevallásban azt a költségtérítést, amelynek felhasználást a magánszemély közvetlenül a munkáltató részére, a munkáltató nevére szóló bizonylattal igazolta, feltéve, hogy azt az Szja-tv.-ben meghatározott elismert költségekre kapta.
Az Szja-tv. 25.§-ának rendelkezése a nem önálló tevékenység jövedelmével kapcsolatban lehetővé teszi, hogy a munkáltatótól munkába járás címen kapott juttatást a munkavállalónak bevételként nem kell figyelembe venni. A távmunka jellegéből adódóan ezzel a munkavégzési formával kapcsolatban a rendelkezés nem értelmezhető, hiszen ebben az esetben nem lehet munkába járásról beszélni, mert a munkavállalónak nem kell napi rendszerességgel a munkáltató székhelyén, telephelyén megjelennie.
Más a helyzet abban az esetben, ha a munkavállalónak bizonyos gyakorisággal mégis meg kell jelennie a munkáltató székhelyén.
Az Mt. szerint a távmunkában való foglalkoztatás fő ismérve, hogy a munkavégzés helyét a munkavállaló határozza meg, és ez a munkáltató telephelyétől elkülönülő helyen valósul meg. Amennyiben a dolgozó szerződésben rögzített munkavégzési helye a lakóhelye is egyben, akkor minden, nem lakóhelyen végzett – az említett szerződéssel összefüggésben végzett – tevékenység az Szja-tv 3. § 11. pontja alapján kiküldetésnek (kirendelésnek) minősül. Ennek megfelelően kiküldetésnek tekintendő az is, ha a lakóhelyén távmunkát végző munkavállaló a lakóhelyéről a munkáltató telephelyére utazik.
3. Munkaviszonyhoz kapcsolódóan adható juttatások
Ahogyan már a bevezetőben megállapítottuk, a távmunka is munkaviszonynak tekintendő, ha a munkaszerződés megkötése során az Mt. szabályait tekintették irányadónak. Ezek alapján a távmunkavállaló is részesülhet mindazon juttatásokban, amelyeket az Szja-tv. rendelkezése szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére, így béren kívüli juttatásokban is.
Ilyen például:
- Erzsébet utalvány 5 ezer forintos értékben,
- Széchenyi Pihenőkártya alszámláira utalt juttatás az Szja-tv.-ben meghatározott mértékig,
- iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig,
- helyi bérlet,
- iskolarendszerű képzés a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó mértékig,
- üdülési szolgáltatás minimálbér összegéig,
- az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig,
- önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulás a minimálbér 30 százalékáig,
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig.
Dr. Székely Zsuzsanna cikkéből, amely az Adó szaklap 2012/12. számában jelent meg, megtudhatja azt is, hogy miként működik az elszámolás, ha külföldi munkáltatóról és magyar távmunkavállalóról, vagy ha magyar munkáltatóról és külföldi távmunkavállalóról van szó.
