Miként igazolható az EU-n belüli értékesítés?

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2012. augusztus 8.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokakban felvetetődött a kérdés, hogy bár a közösségen belüli termékértékesítés alapvető, mindennapos ügylet, mégis az adóhatósági ellenőrzések során számos probléma akad a bizonyításukkal kapcsolatban, ugyanis a fuvarokmányokat és egyéb hitelt érdemlő okmányokat sokszor nem fogadják el. Mit tegyünk ekkor, hogy az ügyletünket ne minősítsék át belföldi ügyletnek az adómentes közösségen belüli termékértékesítés helyett?


A magyar általános forgalmi adóról szóló törvény és a hozzáadott érték adóról szóló EU-s irányelv azt mondja ki, hogy amikor a belföldi – magyar közösségi adószámmal rendelkező – adóalany olyan termékértékesítést hajt végre Magyarországtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett, ott közösségi adószámmal rendelkező (azaz a saját országában közösségen belüli beszerzés címén adófizetésre kötelezett) adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére, amely értékesítés következményeként a terméket igazoltan más tagállamba fuvarozzák, juttatják el, az adóalany értékesítése adómentes közösségen belüli termékértékesítés.

Az adómentesség feltétele:

  • egyrészt, hogy a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen,
  • másrészt, hogy a termék az értékesítés következményeként – igazoltan – más tagállamba jusson el. A termék más tagállamba történő elfuvarozásának, eljuttatásának ténye fuvarokmánnyal vagy más hitelt érdemlő módon igazolható.

A más hitelt érdemlő dokumentumok akkor kerülnek elő, mint bizonyítási eszközök, ha a vevő vagy az eladó saját gépjárművével szállítja az árut egyik tagállamból a másikba; ilyenkor mindig számos kérdés fel szokott vetődni az ellenőrzések során.

  1. A külföldi adójogban ezek a dokumentumok és elemeik részletesebben szabályozottak, mint a hazai jogrendben, így nézzünk néhány olyan példát, amelyek nálunk is alkalmazhatóak.
  2. A számla 2. példánya
  3. Számviteli bizonylat, melyből a szállítás helye pontosan kiderül pl.: szállító levél
  4. Átvétel igazolása a vevő vagy a meghatalmazottja által (átvevő neve, címe, aláírása, dátum)
  5. A termékek vevő általi elszállítása esetén a szóbeli ígéret arra, hogy egy másik tagállamba elszállítja az árut nem elég. Az áru elszállításakor kell a bizonylatot kiállítani, melyet a vevő a dátum, a neve, címe és az aláírása feltüntetésével hitelesít oly módon, hogy a dokumentumon szereplő aláírás az útlevelében, okmányaiban lévő aláírással összehasonlítható. Meghatalmazott esetén szintén ezek a szabályok irányadóak

Azaz az áru határon való átlépését igazoló okiratokat az adóhivatal akkor fogadja az adómentes értékesítést alátámasztó bizonyítékként, ha

  • azok megfelelő tartalommal rendelkeznek (így minimum tartalmazzák az eladó és a vevő nevét, címét, adószámát, a termék fajtáját, mennyiségét, értékét, rendeltetési hely megjelölését, a bizonyított esemény megtörténtének időpontját, helyét és az okirat kiállításának keltét)
  • és az adóellenőrzés során az adóhivatal nem tár fel olyan tényt, körülményt, ami megdönti az okiratok tartalmának valódiságát.

Mit is jelent ezen utolsó mondat?

Kapcsolódó ellenőrzés keretében megvizsgálhatja az adóhatóság a fuvarozást végző felet, hogy van-e olyan járműve, amivel a szállítást végezte a bizonylatok szerint, a gépjármű tachográfja/gps-e/útnyilvántartása szerint a gépjármű valóban azt az útvonalat tette-e meg, mint ami a bizonylatokon szerepel, nem került-e vissza az áru a másik tagállamból belföldre stb.

A gyakorlatban előforduló eset, hogy nem a vevő veszi át a másik tagállamban az árut, hanem például egy másik tagállambeli raktárba kerül betárolásra, amely raktárat, ha a vevő nem tudja bizonyítani, hogy bérelte, vagy megbízta bármilyen tevékenység végzésével, az adómentesség feltétele megkérdőjeleződik.

Az is gyakori eset, hogy a vevő közösségi adószáma érvénytelen vagy érvénytelenítették, vagy a legrosszabb esetben nem is volt neki. Az ilyen veszélyek jó részét a VIES rendszerrel lehet szűrni, de azt például nem, ha érvénytelenítették a helyi hatóságok a közösségi adószámot.

Mindenképpen ajánljuk, hogy magában a szerződésben is rögzítsék a felek a fuvarozást és a határátlépést igazoló okmányok visszajuttatásának kötelezettségét, módját és határidejét, hogy a bizonylatok miatt meglévő felelősséget mindkét szerződő fél megfelelőképpen érezze, illetve akár az esetleges jogkövetkezmények behajtására is lehetőség legyen.

Mi történik, ha az adómentesség feltételeinek bármelyike hiányzik, vagy nem bizonyított, nem eléggé alátámasztott?

Ez esetben az értékesítés adóköteles belföldi értékesítésnek minősül, azaz az általános szabályok szerinti 27 %-os általános forgalmi adó megfizetése terheli.

Akár csak egy feltétel hiányával vagy bizonyítatlanságával a vállalkozások tipikusan az adóellenőrzés keretében szembesülnek. Az ellenőrzés során természetesen széles körű bizonyítási lehetősége van mind az adóhivatalnak, mind az adózónak. Hogy kinek mit, és milyen bizonyító erővel sikerül utólag igazolni, az minden esetben más és más.

A cikk szerzője Kneitner Lea okleveles adószakértő, a Tilea Tanácsadó Kft. szakértője.

Bővebben a témáról:

Közösségen belüli adómentes értékesítés
A közösségi termékügyletek és a közösségi vonatkozású szolgáltatások egyes szabályai az áfában
Közösségen belüli termékbeszerzés
EU-s beszerzések, értékesítés áfa
Magyar cég értékesítése román raktárból
Szlovéniában vámkezelt, és Magyarországra behozott áru áfája


Kapcsolódó cikkek:


Utalványok áfabeli kezelése – 2019-től előre fizetendő?
2018. szeptember 18.

Az utalványokra vonatkozó egységes európai változtatások 2019. január 1-től Magyarországon is életbe lépnek. Szűk 4 hónap áll a cégek rendelkezésére, hogy utalványokhoz kapcsolódó gyakorlatukat áttekintsék és ha kell módosítsák, hogy az áfakötelezettség változása ne okozzon problémát januártól.

Bevándorlási különadó: a NAV szigorú lesz
2018. szeptember 18.

A NAV szigorúan ellenőrzi a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását, az adóhátralék megtérítésén túl büntetést is kell fizetniük a bevándorlást támogató, de a különadó befizetését elmulasztó szervezeteknek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Varga: máris jubilál az online számlarendszer
2018. szeptember 17.

Két és fél hónappal július elsejei indulása óta már jubilált is az online számlarendszer, múlt héten beérkezett ugyanis a tízmilliomodik számla az adóhivatalhoz - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter.

Elérkezett a bevándorlási különadó befizetésének határideje
2018. szeptember 17.

A bevándorlási különadóról szóló első bevallást szeptember 17-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni - figyelmeztet közleményében a Pénzügyminisztérium. A különadót a bevándorlást segítő szervezeteknek kell fizetni.