Miként osztható meg a családi adókedvezmény?

Szerző: Surányi Imréné
Dátum: 2013. október 15.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családi kedvezmény járulékokra történő kiterjesztése – az eddig megismert hírek szerint – nem érinti a kedvezmény mértékét és közös igénybevételének, megosztásának feltételeit. Sokan – különösen az élettársi kapcsolatban gyermeket nevelők – jelenleg is bizonytalanok az előírások helyes értelmezésében. Cikkünk példák segítségével oszlatja el a homályt.


Mi a különbség a közös igénybevétel és a megosztás között?

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, a 2013. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni jellemzően a szülők által. A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik, a megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt érvényesíti.

Kedvezményezett eltartottak (tehát akik után a kedvezmény jár):

  • azok, akik esetében a családok támogatásáról szóló törvény (Cst.) szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,
  • a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
  • azok, akik a családi pótlékra saját jogon jogosultak, továbbá
  • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemélyek.

A családi kedvezményre való jogosultság jellemzően egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal, ebből következik, hogy a házasságban élők és az élettársak jogosultsága a nem közös gyermekek tekintetében eltérő, továbbá emiatt bizonyos esetekben a kedvezmény mértéke is különböző. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Mi a különbség a házastársak és az élettársak jogosultsága között?

Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Magzat esetében a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa minősül jogosultnak. Mivel a házastársak mindegyike jogosultnak számít, esetükben a közös igénybevétel és a megosztás gyakorlatilag ugyanazt jelenti.

Az élettársak esetében csak a közös gyermekek után illeti meg mindkét felet a családi pótlékra (ennek megfelelően a családi kedvezményre) való jogosultság, a nem közös (de a háztartásban nevelt) gyermek után csak az a fél jogosult, aki ennek a gyermeknek a szülője. Ebből következően az élettársaknál a közös igénybevétel és a megosztás csak a közös gyermekekre vonatkozóan esik egybe, míg a nem közös gyermek, illetve a magzat után a jogosult fél (az ő szülője, illetve magzat esetében a várandós nő) és az élettársa év közben az adóelőleg-megállapításnál közös igénybevételre vonatkozó nyilatkozatot nem tehet, ők csak megosztást alkalmazhatnak az adóbevallásukban (munkáltatói adómegállapításukban).

Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?

Az összevont adóalapból levonható családi kedvezmény jogosultsági hónaponként (amely hónapra családi pótlék jár), kedvezményezett eltartottanként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt csak azon eltartottra tekintettel lehet igénybe venni, aki után családi pótlék jár, vagy aki magzat, de a levonható összeg mértékének meghatározásához azokat az eltartottakat is figyelembe kell venni, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de akiket a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.

Az utóbbiak körébe az a – kedvezményezett eltartottnak nem minősülő – személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A mérték meghatározása házastársak és élettársak esetén

A következőkben példákon mutatjuk be a mérték meghatározását.

Házastársak:

  • A házaspárnak két családi pótlékra jogosult gyermeke van. Családi kedvezmény: havi 2×62 500 Ft.
  • A házaspárnak egy közös családi pótlékra jogosult és egy egyetemista nem közös gyermeke van. Családi kedvezmény: havi 62 500 Ft.
  • A házaspárnak három családi pótlékra jogosult gyermeke van. Családi kedvezmény: havi 3×206 250 Ft.
  • A házaspárnak egy családi pótlékra jogosult és két egyetemista gyermeke van. Családi kedvezmény: havi 206 250 Ft.
  • A házaspárnak két közös családi pótlékra jogosult és két egyetemista nem közös gyermeke van. Családi kedvezmény: havi 2×206 250 Ft.
  • A házaspárnak két egyetemista nem közös gyermeke van, ikreket várnak. Családi kedvezmény: havi 2×206 250 Ft.

Mindkét fél jogosult közös nyilatkozat alapján az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) a közös igénybevételre, illetve a megosztásra.

Élettársak:
Amennyiben az élettársaknak csak közös gyermekeik vannak, a házastársakkal azonosan, mindkét fél jogosult közös nyilatkozat alapján az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) a közös igénybevételre, illetve a megosztásra. Például:

  • Két családi pótlékra jogosult közös gyermek esetén a családi kedvezmény: havi 2×62 500 Ft.
  • Három családi pótlékra jogosult közös gyermek esetén a családi kedvezmény: havi 3×206 250 Ft.
  • Egy családi pótlékra jogosult és egy egyetemista közös gyermek esetén a családi kedvezmény: havi 62 500 Ft
  • Egy családi pótlékra jogosult és két egyetemista közös gyermek esetén a családi kedvezmény: havi 206 250 Ft.
  • Két családi pótlékra jogosult, valamint egy egyetemista gyermek (mindhárman közös gyermekek) esetén a családi kedvezmény: havi 2×206 250 Ft.

Az élettársak mindegyike jogosult az adóelőlegnél közös érvényesítésre, év végén a megosztásra.

Más a helyzet, ha az élettársaknak nem közös gyermeke, gyermekei (is) vannak, vagy gyermeket várnak. Például:
– A magánszemély és az élettársa két-két saját (nem közös) gyermek után jogosult családi kedvezményre. A kedvezmény összege:

  • a magánszemélynél: havi 2×62 500 Ft.
  • az élettársánál: havi 2×62 500 Ft.

Ebben az esetben nem tehetnek közös nyilatkozatot a munkáltatójuknak közös érvényesítésre az adóelőleg megállapításánál, de ha nem veszik igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát, és az egyikük összevont adóalapja kevesebb, mint az éves szinten (saját jogon) járó családi kedvezmény, az igénybe nem vehető összeg az élettárssal megosztható, feltéve, hogy arra az élettárs összevont adóalapja a saját jogosultága alapján levont összegen felül részben vagy egészben fedezetet nyújt.

– A magánszemély két (az élettársával közös) és egy saját (összesen három) gyermek után, élettársa kettejük két közös gyermeke után jogosult családi kedvezmény érvényesítésére.
A kedvezmény összege:

  • a magánszemélynél: havi 3×206 250 Ft.
  • élettársánál: havi 2×62 500 Ft.

Nincs akadálya, hogy mindhárom gyermek után a magánszemély vegye igénybe a kedvezményt a saját jogosultsága alapján járó magasabb összegben. Amennyiben a magánszemély havi fizetése kevesebb 3×206 250 Ft-nál, a két közös gyermek után járó 2×206 250 Ft-ról adhat élettársával közös érvényesítésre nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak. Ha pedig a magánszemély összevont adóalapja az éves szinten járó családi kedvezmény a nem kozos gyermeke után járó részére sem nyújt fedezetet, annak az igénybe nem vehető részét is megoszthatja az élettársával, feltéve, hogy arra az élettárs összevont adóalapja részben vagy egészben fedezetet nyújt, és feltéve, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.

– Az élettársak közös háztartásában 1 iskolás (közös) gyermek és az anya 1 egyetemista gyermeke él, az anya várandós. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.

  • Kedvezményezett eltartott: az anyánál 2 fő, az apánál 1 fő.
  • Eltartott: az anyánál 1 fő.
  • Családi kedvezmény: az anyánál: havi 2×206 2500 Ft, az apánál: havi 62 500 Ft.
  • Az anya az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 206 250 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 2×206 2500 Ft-ot.
  • Az apa az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 62 500 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 62 500 Ft-ot.

Célszerű az anyának járó összeget közösen érvényesíteni, illetve megosztani.

– Az élettársak közös háztartásában egy iskolás (közös) gyermek és az apa egy egyetemista gyermeke él, az anya várandós. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.

  • Kedvezményezett eltartott: az anyánál 2 fő, az apánál 1 fő.
  • Eltartott: az apánál 1 fő.
  • Családi kedvezmény: az anyánál havi 2×62 500 Ft, az apánál havi 62 500 Ft.
  • Az anya az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 62 500 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 2×206 2500 Ft-ot.
  • Az apa az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 62 500 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 62 500 Ft-ot.

– Az élettársak közös háztartásában két iskolás (közös) gyermek, az apa egy középiskolás gyermeke és az anya egy egyetemista gyermeke él. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.

  • Kedvezményezett eltartott: az anyánál 2 fő, az apánál 3 fő.
  • Eltartott: az anyánál 1 fő.
  • Családi kedvezmény: az anyánál havi 2×206 2500 Ft, az apánál havi 3×206 2500 Ft.
  • Az anya az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 2×206 2500 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 2×206 2500 Ft-ot.
  • Az apa az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 2×206 2500 Ft -ot, az év végén megoszthat havi 3×206 2500 Ft-ot.

Célszerű az apának járó összeget megosztani.

– Az élettársak közös háztartásában egy iskolás (közös) gyermek, az anya egy középiskolás gyermeke és az apa két egyetemista gyermeke él. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.

  • Kedvezményezett eltartott: az anyánál 2 fő, az apánál 1 fő.
  • Eltartott: az apánál 2 fő.
  • Családi kedvezmény: az anyánál havi 2×62 500 Ft, az apánál havi 206 2500 Ft.
  • Az anya az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 62 500 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 2×62 500 Ft-ot.
  • Az apa az adóelőlegnél közösen érvényesíthet havi 206 2500 Ft-ot, az év végén megoszthat havi 2×206 2500 Ft-ot.

Célszerű az apának járó összeget közösen érvényesíteni, megosztani.

A kedvezmény érvényesítésének feltételei

A munkáltató (a bér kifizetője, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozás) a magánszemély írásbeli nyilatkozata alapján a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget az esedékes járandóságokból. A munkáltató a nyilatkozatban foglaltakat az átadást követő adóévi kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényét, továbbá minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét, valamint a felek által érvényesíteni kívánt kedvezmény-részt.

A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemélynek haladéktalanul új nyilatkozatot kell tennie, vagy a korábbi nyilatkozatot vissza kell vonnia. A nyilatkozatok egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig a magánszemélynek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.

A családi kedvezmény adóbevallásban vagy munkáltatói adómegállapításban történő érvényesítéséhez szintén nyilatkozatra van szükség. Ennek tartalmaznia kell több jogosult (például az adóév egyes hónapjaiban a magánszemély és házastársa, majd élettársa) vagy a jogosultak közös igénybevétele, vagy megosztás esetén minden érintett magánszemély adóazonosító jelét, azt, hogy a kedvezményre melyikük, mely hónapokban jogosult, illetve melyikük veszi azt igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket, valamint minden eltartott(kedvezményezett eltartott) adóazonosító adatait.

A családi kedvezmény az adóbevallásban olyan jogosultsági hónap alapján is érvényesíthető, amelyben a jogosultnak nem volt az összevont adóalapba számító jövedelme. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.

A jogosultságot csak adóhatósági ellenőrzéskor kell igazolni akkor is, ha a kedvezmény várandósság alapján jár. A várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni, tehát az orvosi igazolást nem kell csatolni a munkáltatónak tett nyilatkozathoz, az adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz, azt a jogosultnak kell őriznie (a többi adózási bizonylattal együtt) az adó megállapításához való jog elévüléséig, és csak ellenőrzéskor kell az adóhatóságnak bemutatni.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.