Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A családi kedvezmény járulékokra történő kiterjesztése – az eddig megismert hírek szerint – nem érinti a kedvezmény mértékét és közös igénybevételének, megosztásának feltételeit. Sokan – különösen az élettársi kapcsolatban gyermeket nevelők – jelenleg is bizonytalanok az előírások helyes értelmezésében. Cikkünk példák segítségével oszlatja el a homályt.
Mi a különbség a közös igénybevétel és a megosztás között?
A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, de azt együttesen, a 2013. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján közösen, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megosztva is lehet érvényesíteni jellemzően a szülők által. A közös igénybevétel (már az adóelőleg-megállapításnál is) csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik, a megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel együtt érvényesíti.
Kedvezményezett eltartottak (tehát akik után a kedvezmény jár):
A családi kedvezményre való jogosultság jellemzően egybeesik a családi pótlékra való jogosultsággal, ebből következik, hogy a házasságban élők és az élettársak jogosultsága a nem közös gyermekek tekintetében eltérő, továbbá emiatt bizonyos esetekben a kedvezmény mértéke is különböző. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.
Mi a különbség a házastársak és az élettársak jogosultsága között?
Házastársak esetében a közös háztartásban nevelt közös és nem közös gyermekek után járó családi pótlék tekintetében mindkét fél jogosultnak minősül, így a családi kedvezményre való jogosultság is mindkét felet megilleti. Magzat esetében a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa minősül jogosultnak. Mivel a házastársak mindegyike jogosultnak számít, esetükben a közös igénybevétel és a megosztás gyakorlatilag ugyanazt jelenti.
Az élettársak esetében csak a közös gyermekek után illeti meg mindkét felet a családi pótlékra (ennek megfelelően a családi kedvezményre) való jogosultság, a nem közös (de a háztartásban nevelt) gyermek után csak az a fél jogosult, aki ennek a gyermeknek a szülője. Ebből következően az élettársaknál a közös igénybevétel és a megosztás csak a közös gyermekekre vonatkozóan esik egybe, míg a nem közös gyermek, illetve a magzat után a jogosult fél (az ő szülője, illetve magzat esetében a várandós nő) és az élettársa év közben az adóelőleg-megállapításnál közös igénybevételre vonatkozó nyilatkozatot nem tehet, ők csak megosztást alkalmazhatnak az adóbevallásukban (munkáltatói adómegállapításukban).
Mitől függ a családi kedvezmény mértéke?
Az összevont adóalapból levonható családi kedvezmény jogosultsági hónaponként (amely hónapra családi pótlék jár), kedvezményezett eltartottanként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt csak azon eltartottra tekintettel lehet igénybe venni, aki után családi pótlék jár, vagy aki magzat, de a levonható összeg mértékének meghatározásához azokat az eltartottakat is figyelembe kell venni, akik esetében nem áll fenn a családi pótlékra való jogosultság, de akiket a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
Az utóbbiak körébe az a – kedvezményezett eltartottnak nem minősülő – személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A mérték meghatározása házastársak és élettársak esetén
A következőkben példákon mutatjuk be a mérték meghatározását.
Házastársak:
Mindkét fél jogosult közös nyilatkozat alapján az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) a közös igénybevételre, illetve a megosztásra.
Élettársak:
Amennyiben az élettársaknak csak közös gyermekeik vannak, a házastársakkal azonosan, mindkét fél jogosult közös nyilatkozat alapján az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) a közös igénybevételre, illetve a megosztásra. Például:
Az élettársak mindegyike jogosult az adóelőlegnél közös érvényesítésre, év végén a megosztásra.
Más a helyzet, ha az élettársaknak nem közös gyermeke, gyermekei (is) vannak, vagy gyermeket várnak. Például:
– A magánszemély és az élettársa két-két saját (nem közös) gyermek után jogosult családi kedvezményre. A kedvezmény összege:
Ebben az esetben nem tehetnek közös nyilatkozatot a munkáltatójuknak közös érvényesítésre az adóelőleg megállapításánál, de ha nem veszik igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát, és az egyikük összevont adóalapja kevesebb, mint az éves szinten (saját jogon) járó családi kedvezmény, az igénybe nem vehető összeg az élettárssal megosztható, feltéve, hogy arra az élettárs összevont adóalapja a saját jogosultága alapján levont összegen felül részben vagy egészben fedezetet nyújt.
– A magánszemély két (az élettársával közös) és egy saját (összesen három) gyermek után, élettársa kettejük két közös gyermeke után jogosult családi kedvezmény érvényesítésére.
A kedvezmény összege:
Nincs akadálya, hogy mindhárom gyermek után a magánszemély vegye igénybe a kedvezményt a saját jogosultsága alapján járó magasabb összegben. Amennyiben a magánszemély havi fizetése kevesebb 3×206 250 Ft-nál, a két közös gyermek után járó 2×206 250 Ft-ról adhat élettársával közös érvényesítésre nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak. Ha pedig a magánszemély összevont adóalapja az éves szinten járó családi kedvezmény a nem kozos gyermeke után járó részére sem nyújt fedezetet, annak az igénybe nem vehető részét is megoszthatja az élettársával, feltéve, hogy arra az élettárs összevont adóalapja részben vagy egészben fedezetet nyújt, és feltéve, hogy egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.
– Az élettársak közös háztartásában 1 iskolás (közös) gyermek és az anya 1 egyetemista gyermeke él, az anya várandós. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.
Célszerű az anyának járó összeget közösen érvényesíteni, illetve megosztani.
– Az élettársak közös háztartásában egy iskolás (közös) gyermek és az apa egy egyetemista gyermeke él, az anya várandós. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.
– Az élettársak közös háztartásában két iskolás (közös) gyermek, az apa egy középiskolás gyermeke és az anya egy egyetemista gyermeke él. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.
Célszerű az apának járó összeget megosztani.
– Az élettársak közös háztartásában egy iskolás (közös) gyermek, az anya egy középiskolás gyermeke és az apa két egyetemista gyermeke él. Egyikük sem veszi igénybe a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát.
Célszerű az apának járó összeget közösen érvényesíteni, megosztani.
A kedvezmény érvényesítésének feltételei
A munkáltató (a bér kifizetője, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozás) a magánszemély írásbeli nyilatkozata alapján a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget az esedékes járandóságokból. A munkáltató a nyilatkozatban foglaltakat az átadást követő adóévi kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényét, továbbá minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, közös érvényesítés esetén a másik fél adóazonosító jelét, valamint a felek által érvényesíteni kívánt kedvezmény-részt.
A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemélynek haladéktalanul új nyilatkozatot kell tennie, vagy a korábbi nyilatkozatot vissza kell vonnia. A nyilatkozatok egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig a magánszemélynek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.
A családi kedvezmény adóbevallásban vagy munkáltatói adómegállapításban történő érvényesítéséhez szintén nyilatkozatra van szükség. Ennek tartalmaznia kell több jogosult (például az adóév egyes hónapjaiban a magánszemély és házastársa, majd élettársa) vagy a jogosultak közös igénybevétele, vagy megosztás esetén minden érintett magánszemély adóazonosító jelét, azt, hogy a kedvezményre melyikük, mely hónapokban jogosult, illetve melyikük veszi azt igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő – közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket, valamint minden eltartott(kedvezményezett eltartott) adóazonosító adatait.
A családi kedvezmény az adóbevallásban olyan jogosultsági hónap alapján is érvényesíthető, amelyben a jogosultnak nem volt az összevont adóalapba számító jövedelme. Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a várandósság időszakának a bevallott jövedelem adóévére eső jogosultsági hónapjai alapján járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető.
A jogosultságot csak adóhatósági ellenőrzéskor kell igazolni akkor is, ha a kedvezmény várandósság alapján jár. A várandósságról szóló nyilatkozatot orvosi igazolás alapján lehet megtenni, tehát az orvosi igazolást nem kell csatolni a munkáltatónak tett nyilatkozathoz, az adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz, azt a jogosultnak kell őriznie (a többi adózási bizonylattal együtt) az adó megállapításához való jog elévüléséig, és csak ellenőrzéskor kell az adóhatóságnak bemutatni.
