A közvetett adózás rendszere Marokkóban (2. rész)
Marokkóban az áfát 1986 áprilisában vezették be; az adó négykulcsos, az általános kulcs 20 százalékos. Ismertetjük a részleteket.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják a munkavállalók között, akkor biztosan nem adómentes, s még számos más esetben sem – áttekintjük a szabályozást.
Először is különböztessük meg a borravalót a felszolgálási díjtól! Ez nem olyan könnyű, mint gondolnánk, mert mindkettő a felszolgáló munkájához kapcsolódik. A borravaló jellemzői:
nem vonatkozik rá rendelet, így nem lehet „bevezetni”, tehát a nyújtása teljesen önkéntes,
a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közötti közvetlen kapcsolatból következhet,
több szakmára jellemző, nemcsak a vendéglátóiparra,
a borravaló összege nem szerepel a nyugtán vagy a számlán,
főszabály szerint a cég bevételének nem része, de majd később meglátjuk, hogy lehetnek kivételek is,
klasszikusan a vendég elégedettségének megnyilvánulása, bár manapság úgy tűnik, hogy szinte elvárják a felszolgálók.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete rendelkezik a magánszemély adómentes bevételeiről. A 4. pontjában felsorolják az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes jövedelmeket. Ezen belül szerepel a 4.21. pontban, hogy adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.
Tehát, ha a pincér közvetlenül kap borravalót a vendégtől és az az övé, vagyis elteszi, akkor nem kell az összeg után személyi jövedelemadót fizetnie.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26.§. (7) bekezdése értelmében, a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. Ezt az előírást érdekességként kezelhetjük, mert a dolgozó saját maga dönthet a 15% nyugdíjjárulék fizetéséről. Ha fizeti, akkor beleszámít a borravaló a nyugdíjának alapjába, ha viszont úgy dönt, hogy nem fizet járulékot, akkor nem.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 7. pontja sorolja fel azokat a jövedelmeket, melyek „egyéb indokkal” adómentesek. A 7.2. pont szerint a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték adómentes. De nem alkalmazható az adómentesség, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).
Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség, kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják. Tehát mikor nem alkalmazható az adómentesség? Mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha
a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül (például, ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért) az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.
megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozó esetén a borravaló a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, melynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.
Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt az egyéni vállalkozó bevételeként kell számbavenni.
Amennyiben a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják annak érdekében, hogy a szakács, a pultos és a kézilány is többletjövedelemhez jusson belőle, akkor a borravalót munkabérként kell kezelni.
De hogyan kezelik a borravalót?
A borravaló kezeléséről a foglalkoztatónak a foglalkoztatottakkal előzetesen meg kell állapodnia.Alapvetően három lehetőség adott, és mindhárom szabályos:
A felszolgálók azonnal elteszik az általuk kapott borravalót.
Elkülönítve – például egy borravalós dobozkában – gyűjtik, és később kerül szétosztásra egy előre megállapodott rendszer szerint.
Vagy bekerül az online pénztárgép kasszájába. Ehhez feltétlenül szükséges a pénztárbizonylat kiállítása! (Tanulmányozzák a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 4. számú melléklet 6.5. Pénzmozgás bizonylat, sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló!) Ezzel egyenértékű az az eset, amikor a vendég a bankkártyájáról ad borravalót.
Látható, hogy csak az első eset adómentes.
Marokkóban az áfát 1986 áprilisában vezették be; az adó négykulcsos, az általános kulcs 20 százalékos. Ismertetjük a részleteket.
Bár a kisvállalati adóban 2017. január 1-je óta már nem a pénzforgalmi szemlélet érvényesül az adóalap meghatározása során, mégis létezik olyan korrekciós tétel, amely a pénzmozgáshoz, a pénztár nyitó és záró értékéhez kapcsolódik, és „páros” formában szerepel a jogszabályban (tehát van adóalap-növelő-, és csökkentő verziója is, a pénztárérték változásának előjelétől függően).
Adóellenőrzésekről és júliusban elszámolható üzemanyagárakról tudósított honlapján a NAV.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!