Mikor adózunk a bérleti díj után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bérleti díjból származó jövedelem abban az évben adózik, amikor azt a bérebadó ténylegesen megszerezte – mondta ki a Kúria egy eseti döntésében.


Az ügy előzményei

Az első fokú adóhatóság a felperesnél 2004-2008. évekre vonatkozóan szja-bevallások utólagos ellenőrzését végezte el. Határozatával a 2008. évi szja-bevallásához képest 729 945 Ft adókülönbözetet állapított meg, ebből 522 716 Ft adóhiánynak minősült. Az első fokú adóhatóság adóbírság és késedelmi pótlék kiszabását állapította meg határozatával.

Alperesi döntés megállapításai

A felperesi fellebbezés nyomán eljárt alperes az első fokú adóhatóság határozatát helybenhagyta. Az alperes által megállapított tényállás szerint a felperes és D. M.-né tulajdonát képezte az az ingatlan, amelyet bérbeadás útján hasznosítottak. A felperest 45%-os tulajdonosként 2004. év végéig 5 280 000 Ft bérleti díj arányos része illette meg; pontosan 2008. évben 2 193 000 Ft jövedelemre tett szert.

Felperes azonban a 2008. évre benyújtott szja-bevallásában ezt az összeget nem szerepeltette.
Az első fokú adóhatóság a felperes 2008. évre vonatkozó bevallásából származó jövedelemre irányuló szabályok szerint adózás alá vonta a fenti összeget, amely után – 25%-os adómértékkel számolva – adófizetési kötelezettséget állapított meg.

Elsőfokú bíróság megállapításai

Felperes keresetében kifejtette: a bérleti díj összege után fizetendő adót a kifizető megállapította, a bérleti díj összegéből tárgyévben az adó levonása megtörtént.

Az adófizetési kötelezettség jogalapja tekintetében az elsőfokú bíróság hivatkozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) és (5) bekezdéseire, valamint a 10. § (1) bekezdésére. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperesi hatóság álláspontját, mely szerint a felperes nem állt kapcsolatban a bérleti díj kifizetésére a P. Kft.-vel. A kft.-vel csak D. M.-né tartotta a kapcsolatot, ezért a P. Kft. kifizetőnek nem minősíthető a felperes vonatkozásában.

A Kúria megállapításai

Az 1995. évi CXVII. törvény 10. § (1) bekezdése szerint pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyben azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. A nem vitatott tényállás szerint a bíróság által megítélt pénzösszeg átvételére 2008. évben került sor.

A Kúria megállapította, hogy az adókötelezettség szempontjából releváns tény az első fokú peres eljárás során sem volt vitatott.

A Kúria megállapította, hogy a jogerős bírósági ítélet pontosan feltárt tényálláson alapszik, és megfelelő jogi következtetéseket vont le, így törvényesen és megalapozottam mondta ki, hogy a bérleti díjból származó jövedelem abban az évben adózik, amikor azt a bérbeadó ténylegesen megszerezte.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. V. 35 121/2012/4.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/9. számában 154. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.

2024. szeptember 11.

Lazít a kormány a lakás-takarékpénztári megtakarítások szabályozásán

Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.