Mikor jár a jutalék?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jutalék meghatározott teljesítmény elérése esetére előre meghatározott munkabér. A munkáltató a kitűzött és közölt jutalékfizetési feltételeket nem vonhatja vissza, ha a munkavállaló már megkezdte munkáját. A Tb-kalauz 2008/4. számában megjelent cikk áttekinti a jutalékra való jogosultság legfontosabb kérdéseit, emellett részletesen foglalkozik a nagyobb díjazási rendszerekkel is.

A munkáltatóknál alkalmazandó ösztönzési rendszereket kategorizálhatjuk aszerint, hogy a cég mi alapján kompenzálja a munkavállalókat. A hagyományos bérrendszerek közé soroljuk a szolgálati idő szerinti bérezést, melyet leginkább a közszolgálatban alkalmaznak. Az illetmény az alapján nő, hogy az alkalmazottak mennyi értékelhető szolgálati idővel rendelkeznek. A rendszer pozitívuma a díjazás kiszámíthatósága és objektivitása, valamint a munkavállalók részéről az ellenőrizhetőség és egyszerűség. Azonban nem igazán ösztönöz jobb teljesítményre és nem ad lehetőséget a gyors, érdem szerinti előmenetelre.

Az érdem szerinti bérezési rendszeren belül megkülönböztetjük az ún. sávos rendszert, – melyet főleg a magánszektor alkalmaz – melyben a fizetés adott része a teljesítmény függvényében alakul egy sávon belül. Az osztályba sorolási rendszer a közszektor javadalmazására jellemző módszer: a munkaköröket osztályokba sorolják, az alkalmazottak bérét alapvetően az határozza meg, hogy melyik osztályba tartoznak. Ezenfelül figyelembe veszik a teljesítmény alakulását is. Az érdem szerinti bérezés körébe tartozik a változó mértékű béremelés is, melynek alapján a munkáltatónál eltöltött időért cserébe járó béremelés nem automatikusan fix összegű, hanem a teljesítmény függvényében változó mértékű.

A kompetencia alapú bérrendszerek a díjazást a munkavégzés eredményéhez és a munkakörhöz, illetve a feladatok természetéhez kapcsolódó kompetenciákhoz kapcsolják. A kompetenciákat az egyes munkakörökben sávokba sorolják, ezek az úgynevezett kompetenciasávok, amelyeken belül az előrehaladás a teljesítménytől függ. A munkavállaló akkor kerül át egy magasabb sávba, ha elért egy bizonyos teljesítményszintet.

Bérezés a teljesítmény alapján

A teljesítmény alapú ösztönzésnél az elismerés az egyén, a csoport vagy a szervezet teljesítményét veszi figyelembe. Az egyéni teljesítmény alapú ösztönzés eszköze a bónusz vagy prémium. A bónusz az alapbéren felül, általában egy összegben fizetett bérelem, ami az alapbéren felül jár megfelelő teljesítmény esetén. A prémium valamely előre meghatározott többletteljesítményt honorál.
A csoportos teljesítmény alapú ösztönzés eszköze a csoportos bónusz vagy a csoportos prémium. Ez „teammunka” esetén használható, mivel a munkafeladatokat ekkor nem egyénekre, hanem csoportokra állapítják meg. A vállalati teljesítmény alapú ösztönzés célja a cég és a dolgozók céljainak, érdekeinek összehangolása. A juttatás itt lehet készpénzkifizetés, dolgozói részvényjuttatás és vegyes nyereségrészesedés.

Ritka az abszolút tiszta, kizárólag teljesítmény-központú kompenzáció, a gyakorlatban vegyesen alkalmazzák a többi javadalmazási formával együtt. A teljesítményelv ösztönzési rendszerbe illesztése az alábbi módokon történhet:

• az alapbér (törzsbér) egy részének a teljesítmény eléréséhez kapcsolásával,
• év végi teljesítmény alapú fizetésemeléssel vagy jutalékos rendszer működtetésével,
• a fizetésbe nem beépülő, egy összegben kifizetett bónusz (prémium) juttatásával vagy egyösszegű jutalmazással.

A jutalékról általában

A jutalék meghatározott teljesítmény elérése esetére előre meghatározott munkabér, mely a munkaszerződésében megállapított személyi alapbéren felül is kiköthető. A munkáltató a jutalékot előre, vagyis az adott feladat elvégzését megelőzően tűzi ki. A jutalékfizetés feltételeit és mértékét a munkavállalóval közölni kell. A feltételek meghatározásával egyidejűleg lehetőség van a jutalékfizetést kizáró vagy annak mértékét csökkentő tényezők megállapítására is. A munkáltató a kitűzött és közölt jutalékfizetési feltételeket nem vonhatja vissza, miután a munkavállaló már megkezdte munkáját.

Ha a feltételeket teljesítették és kizáró feltételek sem álltak fenn, a jutalék összegét ki kell fizetni. Részleges teljesítés esetén azonban csak akkor fizethető ki, ha ilyen esetre a kitűzés tartalmazott fizetési kötelezettséget. A munkavállaló a jutalék kifizetésével kapcsolatos sérelmes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál. Az ún. nem rendszeres bérelemek, így például a prémium, jutalom mellett a jutalék elszámolásra kerül az átlagkeresetben, összegét viszont a távolléti díjnál a munka törvénykönyve alapján nem lehet figyelembe venni.

A jutalékkal kapcsolatos tudnivalókat bővebben a bírósági gyakorlaton keresztül mutatja be cikkében dr. Horváth István.

---