Milyen adórendszert ígérnek a pártok? – II. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem a programok versenyfutásáról szól az idei választási kampány, az Adó Online mégis megkísérli a most is parlamenti képviselettel rendelkező pártok adózási elképzeléseit összevetni. Sorozatunk második részéből kiderül: a Jobbik és az MSZP adózási elképzelései sokban hasonlítanak, és az LMP felforgatná az adórendszert, mert például a munkaadói járulékon kívül minden más adót és járulékot eltörölnének, automatikus vagyonosodási vizsgálatokat vezetnének be, és megfontolnák az áfa teljes átalakítását.


Sorozatunk első részében a Fidesz és a baloldali összefogás pártjainak elképzelését ismertettük, elemeztük. Írásunkat itt olvashatja.

Jobbik: közel az MSZP-hez

Ökoszociális nemzetgazdaság felépítést ajánlja a szavazóknak „Kimondjuk. Megoldjuk.” címet viselő választási programjában a Jobbik.

A radikális párt szerint az egykulcsos adórendszer megbukott, mert az a munkavállalók 85 százalékának jövedelem-csökkenést okozott, így a kormány lemondott a szociális igazságosság érvényre juttatásától az adórendszerben. A Jobbik ezért progresszív, háromkulcsos szja-t javasol, amelyik meglepően hasonló az MSZP által ígérthez: 12 és 16 százalékos kulcsról írnak, de az átalgjövedelem kétszerese után belépő harmadik, legmagasabb adókulcsot nem számszerűsítik. Megőriznék a családi adókedvezményt, és a szocialistákhoz hasonlóan 5 százalékosra csökkentenék az alapvető élelmiszerek áfáját.

Markáns különbség a baloldali ellenzékhez képest, hogy a Jobbik a különadók megtartását, szükség esetén bővítését ígéri, és valóban megakadályozná azok átterhelését a lakosságra.

Vállalkozások számára összeállított adócsomagjában a párt fontos ígérete, hogy a 200 millió forintnál kisebb árbevétellel működő cégek összadóját korlátoznák, kiterjesztenék az átalányadózást, és a magas hozzáadott értékkel működő, valamint a termelő szektor vállalkozásait adókedvezménnyel jutalmaznák.

Ezeket az elképzeléseit a Jobbik nem részletezi, mint ahogy az adórendszer általa javasolt átalakításának költségvetési hatásait sem.

Számviteli változások, felkészülés a beszámolókészítésre és a tao-bevallásra

Szakmai fórum és képzés: 2014. március 25.

  • Könyvvizsgálóknak: 2 kreditpont
  • Adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek: 4 kreditpont

Jelentkezzen most!

Alternatív adórendszert állított az LMP

Új alapokra helyezné az adózást Magyarországon az LMP. A zöldpárt adózási programja riválisaihoz képest finoman kimunkált és számszerűsített, így az LMP parlamenti arányánál jóval nagyobb terjedelemben foglalkozunk elképzeléseikkel.

Az LMP szerint a magyar adórendszer legnagyobb baja, hogy igazságtalan és nem környezetbarát, ezért a párt gyökeresen átalakítaná az adózást.

A munkaadói járulékon kívül minden más adót és járulékot eltörölnének, és azok helyett egységes, progresszív jövedelemadót vezetnének be. A járulékok eltörlése a minimálbér nettóját 35, az átlagbérét pedig 24 százalékkal emelné, és ezzel mintegy 950 milliárd forintról mondana le az államháztartás. A jövedelemadó a párt elképzelése szerint a minimálbér szintjéig 12, az átlagbér szintjéig 24, felette pedig 36 százalékos volna; az LMP egyelőre megtartaná a családi adókedvezményt, de hosszabb távon áttérne a családi adózásra. Hangsúlyozzák: megszűnne minden külön adózó jövedelem, csakúgy, mint az eva, az ekho, a kiva és a kata, és magánszemélyek bevételei a fenti tábla szerint adóznának. Az LMP az szja 3 százalékának sorsába engedné beleszólni az adófizetőket, akik azt egyházaknak, civileknek és szakszervezeteknek is szabadon juttathatnák. A radikálisan csökkentett szja-val maximális adóhatósági szigor járna: bevezetnék az automatikus vagyonosodási vizsgálatokat, ami azt jelenti, hogy minden átírást igénylő tulajdonszerzésnél a NAV ellenőrizné, hogy a vásárlónak miből volt pénze a vagyontárgyra.

A zöldek ezen túl érdemi áfacsökkentést ígérnek: első körben az alapvető élelmiszerek, a tömegközlekedés és a lakásfelújítás kerülne az 5 százalékos áfakörbe (mindez mintegy 100 milliárdos bevételkiesést jelent), majd a felső kulcsot csökkentenék 25 százalékra – amikor azt a költségvetés állapota lehetővé teszi.

A fenti adócsökkentéseket zöldadókkal, vagyonadóval, és az áfacsalások visszaszorításával ellentételeznék.

A zöldadók lényege, hogy a környezeti és társadalmi károk költségeit az e károkat okozók
viseljék, így a gazdaság zöldüljön, a piaci döntések a fenntarthatóság irányába forduljanak – indokolja az új adófajták szükségességét a program szerzője. A legegyszerűbb példa erre a szén-dioxid adó, amelyet a szenet, olajat és gázt bányászó és importáló cégekre lehet kivetni, és mintegy 300 milliárd forintos bevételre számíthat belőlük az államkassza; az adó természetesen áthárítható a fogyasztóra, ami összefér bevezetésének filozófiájával. Az LMP szerint zöldadó az útdíj is, amit kiterjesztenének az összes közútra és a fővárosra is, dugódíj formájában – mindez 200 milliárdos bevételt hozhat. Ezen túl különadót vetnének ki a szén-dioxid kibocsátásra, ami évente 50 milliárdot jelentene a büdzsének.

A vagyoni adók bevezetése mellett is erős érveket hoz fel a párt: nem rontják a versenyképességet, az adóalap könnyen ellenőrizhető és támogatja a társadalmi mobilitást. Első körben az autókat adóztatnák, azok számított értéke alapján, esetleg sávosan; elképzelésük szerint a kocsi értékének 2-3 százalékát kérnék el adóként évente, amiből 100-150 milliárdos bevétele származhat a büdzsének.

Mint eddig is láthattuk, az LMP nem riad vissza a formabontó javaslatoktól: az áfacsalások visszaszorításának triviális módszere az adó csökkentése, esetleg teljes eltörlése – írják. „Az LMP vállalja, hogy szakmai vitát kezdeményez EU-szinten az áfa eltörlésének és fogyasztási
adóval történő helyettesítésének kérdéséről” – ígérik.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Megújították a magyar-svájci kettős adóztatás elkerüléséről szóló dokumentumot

A magyar-svájci gazdasági kapcsolatok további erősítése kiemelt fontosságú mindkét fél számára – hangsúlyozta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára, miután aláírta Jean-François Parozzal, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövetével a két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, egyezmény módosító jegyzőkönyvét a Pénzügyminisztérium (PM) pénteki közleménye szerint.

2024. július 12.

NAV: elindult a dohány-kontroll

Elindult a dohány-kontroll: július elején megkezdődött a dohánylevelek betakarításának szezonja, az úgynevezett „törés”, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatósága kiemelt figyelmet fordít a feketekereskedelem megakadályozására – közölte a NAV pénteken.