Minden adókedvezmény a kukában végezheti

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány két lépcsőben csökkentené a munkáltatással összefüggő járulékokat: az idén júliustól a minimálbér duplájáig, januártól pedig bevételi korlát nélkül 26 százalék lenne a mérték a jelenlegi 32 százalék helyett. A csökkentés az egészségbiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot érintené.

Mivel ezzel elvileg ötödére csökkenne az egészségbiztosítási járulékból várható bevétel az érintett célcsoportban, ennek ellentételezéseként a tételes eho a mostani 1950 forintról 5100 forintra emelkedne – szellőztette meg az Index a terveket.

Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a minimálbér duplája után a munkáltató megtakarítása 5430 forint lehet, ami a foglalkoztatás járulékainak (tb és munkaadói) 13 százaléka. A minimálbérnél viszont ez jóval kisebb arányú lesz, mindössze öt százalék, vagyis 1140 forint.
Ami az alkalmazottakat illeti, a jövedelemadó is jelentős átalakításon mehet keresztül.

A minimálbéreseknek egyébként sem terem túl sok babér – nehéz is lenne, hiszen lényegében nem fizetnek adót. Ezt a kört az az egyébként még teljesen képlékeny ötlet érinthetné, amely szerint 19 százalékra nőne a jövedelemadó alsó kulcsa 18 százalékról. Ezt a változást ugyanakkor vélhetően nullázná az adójóváírás kibővítése is, amely szintén az ötlet része. A valódi változás persze azokat érinti majd, akik fizetnek adót: a sávhatár ugyanis 2,2 millió forintra tolódna az idén, majd hárommillió forintra jövőre. Ezzel együtt megszűnnének a kedvezmények. A családi pótlék az adóalap részeként adóterhet nem viselő járandóság lenne, vagyis 2,2 millió, januártól hárommillió forint felett már lényegében adózni kell utána.

A kedvezmények megszüntetése mindenképp hasznos, és hárommillió forintos sávhatárnál már talán annyira nem is fájna – mondta László Csaba, a KPMG adópartnere. Ugyanakkor a családi pótlékot jobb lenne korláthoz kötni, hogy bizonyos jövedelem felett ne lehessen igénybe venni – tette hozzá.

Az év közbeni hatályba léptetéssel sokkal óvatosabban kellene eljárni. A járulékcsökkentés még átvezethető gond nélkül, viszont az éves elszámolású adóknál ez már gondokat okozhat. Nem is csak arról van szó, hogy az adminisztráció kerülne sokba. Elképzelhető ugyanis, hogy sokan átcsoportosítanák jövedelmüket a második félévre – mondta László Csaba. Egy cég akár azt is megteheti, hogy a május-júniusi béreket később fizeti ki egy összegben, kedvezőbb adózás mellett.

A legkevesebbet a társasági adó és a különadó módosításáról lehet elmondani: a különadó megszüntetése és a társasági adó 19 százalékra emelése után valószínűleg összességében nem lesz adócsökkenés, persze az egyes vállalkozásoknál komoly lehet az átrendeződés. A képet majd az fogja árnyalni, ha kiderül, milyen kedvezményeket szüntetne meg a kormány, vagyis ha az adóalap-korrekciós tételek is napvilágra kerülnek. Ami fontos lenne, hogy a beruházásokat ösztönző kedvezmény megmaradjon – mondta László.

Az áfa és a jövedéki adók emelése a szükséges rossz a rendszerben, aligha lehet megkerülni: az áfa a tervek szerint 23 százalékos lesz, a jövedéki adó emelése még képlékeny. A kormány a helyi adókat sem hagyná változatlanul: a kommunális, telek- és építményadó helyett egységes, négyzetméter alapú ingatlanadót vezetne be. Ez László szerint nem lenne szerencsés: mindenféleképp az értékalapú ingatlanadózás felé kellene elindulni, mert ez sokkal igazságosabb. Az Alkotmánybíróság döntése ellenére, amely a luxusadóalap megállapítását tartotta alkotmányellenesnek, meg lehetne oldani az ingatlan értékének megállapítását. Ennél is sokkal sajnálatosabb azonban, hogy az iparűzési adóval kapcsolatban még halvány elképzelések sincsenek, vagyis nem várható itt enyhítés.

Forrás: Napi Online

---