Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzetgazdasági Minisztériumban készült, és pénteken nyilvánosságra hozott új Munka törvénykönyve tervezete alapvetően alakítaná át a munka világát. Összességében elmondható, hogy alig néhány ponton tartotta meg a korábbi szabályozást, a sokat említett egyszerűsítés pedig csak a korábbi tételes szabályozás általánosítását, illetve a bírói joggyakorlat munkaadók számára kedvező döntéseinek átültetését jelenti.
A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné.
A jövőben nem az alapszabadság nőne, hanem a pótszabadnapok száma, a jelenleginél kisebb mértékben, és későbbi életkorhoz kötve. A vasárnapi munkavégzést ugyan nem tiltaná a törvény, azonban az ötvenszázalékos bérpótlék általános szabályként történő bevezetése erősen ösztönöz a kisebb mértékű foglalkoztatásra, különösen azzal összevetve, milyen jelentős kedvezményt ad a jogalkotó a folyamatos munkarendben foglalkoztatóknak az éjszakai pótlék 15 százalékra csökkentésével. Nem tiltaná a munkaszüneti napon való munkavégzést sem, mindössze százszázalékos bérpótlék megfizetéséhez kötné.
A tervezetből hiányzik a munkaerő-kölcsönzés részletes joganyaga. Újdonság, hogy a tervezet bevezeti a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy fogalmát: az érintett nem munkaszerződés alapján végez ugyan munkát, azonban a munkavégzés rendszeres és tartós, és emellett egyéb kereső foglalkozás nem végezhető.
Folytatás a Napi Gazdaságban.
Forrás: Napi Gazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
