Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az erőszakolt 2012-es minimálbér-emelés épp azokon a területeken okoz kárt egy felmérés szerint, ami a kormány kedvence: a mikrocégeknél, az exportra termelőknél és az adóbevételeknél.
A minimálbér 93 ezer forintra emelésével gyakorlatilag valamennyi stratégiai céljának keresztbe tett a kormány 2012-ben: azt legnehezebben a hazai tulajdonú mikrovállalkozások tudják majd teljesíteni, az leginkább az exportra termelő nagyvállalatok munkaerő-keresletét fogja majd vissza, ráadásul csökkenti a tartós munkanélküliek, illetve a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit. A kevesebb foglalkoztatott kevesebb adóbevételt jelent, miközben nő a munkanélküliek különféle ellátásaira fordítandó támogatás összege − vonható le a következtetés az MKIK GVI által tavaly októberben készített konjunktúrafelmérés eredményéből.
A Napi Gazdaság birtokába került felmérés során a bérkompenzációs intézkedések bejelentése előtt kérték ki a cégek véleményét. Mivel azonban várhatóan nem minden cég veszi majd igénybe a kompenzációt, a felmérés eredményei továbbra is komoly költségvetési és makrogazdasági hatású problémákat jeleznek.
A válaszadók 70 százalékban első helyen a megfelelően képzett munkaerő hiányát jelölték meg a gazdaságban a munkaerőpiac bővülésében. Második helyen a válaszadók 30 százaléka a magas járulékterheket, míg harmadik helyen 24 százalékuk a magas minimálbért említette a munkahelyteremtés gátjaként. Saját vállalatánál a válaszadók 64 százaléka okolta főként a járulékterheket, második helyre került a képzett munkaerő hiánya és harmadik ok a magas minimálbér lett.
Folytatás a Napi Gazdaságban, az alábbi linken.
Forrás: Napi Gazdaság
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
