Minimálbér: komoly kompenzációt kérnek a munkaadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaadók csak akkor képesek fizetni a 92 ezer forintos minimálbért és a 108 ezer forintos garantált bérminimumot, ha ezt az emelést és a kapcsolódó plusz járulékterheket egyszerűen igénybe vehető járulékkedvezmény formájában kompenzálja az állam.

A Napi Gazdaság értesülése szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium a héten két egyeztetést is tartott arról, hogy elképzeléseik szerint hogyan kompenzálná az állam az adójóváírás teljes és a félszuperbruttó kétütemű kivezetése miatt elvárt minimálbér-emelés hatásait a munkaadóknál. Megegyezés azonban nem született. Nem is születhetett megegyezés a minimálbérről, mert nem volt olyan a javaslat, hogy tárgyalni lehessen róla: az NGM eleve adott kiindulási pontnak vette az ötszázalékos béremelést a munkaadók részéről − mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezetek nem kaptak választ arra, hogy mi garantálná a béremeléseket, mivel a versenyszféra munkáltatóinak többsége számára nem jelent fenyegetést a bérkommandó, mivel sem közbeszerzésben nem vesz részt, sem állami támogatást nem kap. Értjük, miért akar ekkora minimálbér-emelést a kormány, nem lehet alábecsülni azonban az intézkedés negatív hatásait, ami az egyébként is komoly nehézségekkel küzdő kisvállalkozói körben jelentkezne. Nehezen kivitelezhető és bürokrácianövelő az NGM kompenzációs ötlete − mondta a Napi Gazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke.

A minimálbér kompenzációjának kérdése jobban nyitva van, mint bárki gondolja, mivel ez már nem egyszerűen költségvetési, hanem társadalmi kérdés − mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Különösen akkor, ha az üzleti szférától várja a kormány, hogy az adórendszernek ezt az anomáliáját teljes mértékben vagy nagyobbrészt a saját zsebéből kezelje, mivel a szakszervezet véleménye szerint ez tömeges elbocsátásokhoz, vállalkozások bedőléséhez, illetve a feketegazdaság újabb jelentős térnyeréséhez vezetne.

A munkaadók csak akkor képesek fizetni a 92 ezer forintos minimálbért és a 108 ezer forintos garantált bérminimumot, ha ezt az emelést és a kapcsolódó plusz járulékterheket egyszerűen igénybe vehető járulékkedvezmény formájában kompenzálja az állam − mondta Dávid Ferenc. Információink szerint az NGM úgy véli, a kompenzációra a félszuperbruttó két részletben való kivezetéséből adódó nagyjából 95 milliárd forint lenne a fedezet. A VOSZ szerint több mint 100 milliárd forint kellene.

Javaslatuk szerint mivel a 18 százalékkal emelkedő minimálbér hatásai miatt eleve jelentősen nő a költségvetés járulékbevétele, a többlet kétharmadával vagy háromnegyedével már lehetne kompenzálni a teljes bérköltség-növekedést a mintegy 800 ezer fős minimálbéres körben. Számításaik szerint azonban egészen bruttó 168 ezer forintig szükség lenne az emelések kompenzációjára, a bérajánlásról pedig külön kellene tárgyalniuk az érintetteknek. A kormánynak arról is mielőbb el kellene gondolkodnia, hogy a félszuperbruttó 2013-as teljes kivezetése miatt tud-e és ha igen, milyen mértékű kompenzációt adni, ha továbbra is a nettó bérek szinten tartása a cél − tette hozzá Dávid. Arról nem is beszélve, hogy a munkahelyteremtés ellen hat, ha teljesítménynövekedés nélküli jelentős béremelésre kényszeríti a versenyszférát a kormány.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Távirányítóval manipulálták a tachográfot

A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.

2024. június 28.

Ingatlan áfa újratöltve

Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.