Mit hozhat a 9 százalékos szja-kulcs?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az szja-kulcs további csökkentése helyett a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentenék az Adó Online által megkérdezett adószakértők. Tőlünk nyugatra a szolidaritás fontos szempont az adórendszerben, ezért ott magasabb és progresszív a személyi jövedelemadó, amelynek megszűnése 45 százalékos áfakulcsot eredményezne – nyilatkozták a szakértők Orbán Viktor korábbi felvetésére, amely 9 százalékos szja-kulcsot helyezett kilátásba.

 

 

 

 


Csak akkor érdemes gondolkodni ilyen jellegű adócsökkentésen, ha a 7 százalékpontnyi adócsökkentés nyomán kieső, nagyjából 700 milliárd forintot a költségvetésben máshonnan biztosítani tudják – mondta el az Adó Online-nak Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, aki úgy véli: ha már a kormány a közteher csökkentésében gondolkodik, érdemesebb lenne a munkabért terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót mérsékelni. A munkahelymegtartó képességet ezzel ugyanis jobban lehetne javítani.

Bár nem lényegtelen, hogy az szja 9 vagy 16 százalékos, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezen felül a jövedelemre rakódik a 18,5 százalékos egyéni járulék, valamint a munkáltatónak 27 százalékos szociális, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is kell fizetnie, akkor látszik, hogy az élőmunkára tett teherben az szja a legkisebb tényező. Ennek megfelelően az adószakértő nem sok értelmét látná, ha pont ezt csökkentenék. Ugyanebből a 700 milliárd forint költségvetési megtakarításból a szochót közel 10 százalékponttal lehetne leszállítani.  Nálunk ugyanis az eddigi szja-csökkenés ellenére is el lehet mondani, hogy viszonylag magas az élőmunka közterhe. Ha ezt lehetne tovább csökkenteni, az a vállalkozásokat komolyan segítené – mondta Vámosi Nagy Szabolcs.

Adótechnikai szempontból azonban mindenképpen jobb a fogyasztást terhelő adókra helyezni a hangsúlyt, mert az átlátható, könnyebben beszedhető. Az eddig bejelentett különadók olcsók és ellenőrizhetők, valamint a fehérítésben is lehet szerepük, hiszen akárhogy is kereste valaki a pénzét, amikor elkölti, akkor adóznia kell – vélte az adószakértő.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

Felmerült az a kérdés is, hogy esetleg a megtakarítandó összeget a jelenlegi adóátstrukturálás keretében kívánnák kigazdálkodni. Az utóbbi időkben ugyanis megfigyelhető, hogy a súlypont a jövedelmeket terhelő adók irányából áttevődik a fogyasztást terhelő adók felé. Vámosi szerint azonban ez meglehetősen torz adórendszert eredményezne, hiszen a jövedelmek adóztatásában nem csak az állam bevételi szempontjai játszanak szerepet, hanem a közteherviselés elosztási funkciója révén egyfajta jövedelemkiegyenlítő hatás is. Ez a progresszív adóra fokozottabban igaz, míg a lineárisra kevésbé. A tőlünk nyugatra lévő adórendszerek a mi jelenlegi szja-kulcsunknál is magasabbat alkalmaznak. Igaz, ott a társadalombiztosítási járulék sokkal kisebb – mondta. Az adószakértő szerint a jövedelemadókról nem szabadna lemondani: ha ugyanis megszűnne az szja, akkor durván 45 százalékos áfát kellene az ellensúlyozására bevezetni.

Miközben a kormány a jövedelemadót tekintve a szolidaritási elemet kiiktatva a lineáris rendszert tartja igazságosnak, az áfa esetében már bevezette volna a progresszív áfát. Volt ugyanis kísérlet a 35 százalékos áfakulcs alkalmazására bizonyos luxustermékek esetében, de ehhez nem járult hozzá az EU. Mindemellett a világon a modern adórendszerekben nincs olyan, ahol ennyire lecsökkentenék a jövedelemadót, és az árakarat terhelő adók ilyen magasak lennének. Tőlünk nyugatra – Izland kivételével – nincs is olyan hely, ahol ne progresszív lenne az szja-kulcs. Tőlünk keletebbre lehet ugyan olyan országot  találni ahol hasonlóan alacsony szintű egykulcsos szja lenne, de Bulgáriában egészen más a közteherviseléshez való hozzáállás és a civilizációs fok is – nyilatkozta az Ernst&Young adószakértője.

Minden munkavállalónak jó lenne

Egy egykulcsos, egyszámjegyű személyijövedelemadó-rendszer jelenleg példa nélküli az Európai Unióban , de a világ egyéb tájain sem jellemző – mondta el az Adó Online-nak Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának vezetője. Van néhány ország ahol egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót, mint például: Bahrein, Bahamák, Bermuda, Kuvait. Továbbá olyan is van, ahol progresszív adózás a jellemző, de az úgynevezett kisjövedelműeket nem terheli adó. Az egykulcsos országokat tekintve Európán belül Bulgária a legkedvezőbb, ahol 10 százalék a személyi jövedelemadó mértéke. Szerbiában is 10 százalék adót fizet a többség, míg pl. Oroszországban 13 százalék adót fizet az ott adóilletőséggel rendelkező személy.

Az adótanácsadó szerint amennyiben a személyi jövedelemadó kulcsa a jelenlegi 16-ról 10 százalék alá csökkenne, kijelenthető, hogy az az összes munkavállalót egyformán pozitívan érintené. Minél kisebb a munkavállalókat terhelő adók és járulékok mértéke, annál nagyobb a nettó jövedelem, amit részben, vagy egészben fogyasztásra lehet költeni.

Magyarországon a személyijövedelemadó-kulcs igen kedvező, viszont a tb-terhek magasak regionális összehasonlításban. Ezért versenyképességünk növelése érdekében érdemes megfontolni a tb-járulékok csökkentését – mondta Lőcsei Tamás.

Forgalmat terelnek az adók

A fogyasztást terhelő adók növelése a fogyasztási szokások változásán keresztül befolyásolhatja az adott terméket/szolgáltatást értékesítő vállalat üzleti eredményét, jövedelmezőségét. Példa erre a népegészségügyi termékadó, aminek bevezetése következtében az egyes édesség- és snackgyártók értékesítési és jövedelmezőségi számai az elmúlt években a vásárlási szokások változásainak megfelelően módosultak. Érdemes kiemelni, hogy a fogyasztást terhelő adókulcsok emelésének vagy új fogyasztási típusú adók bevezetésének forgalomterelő hatása nyilvánvalóan eltérő mértékű lehet egy recesszióban lévő vagy egy fejlett, növekvő gazdasági környezetben – vélte. 

Lőcsei Tamás szerint az adórendszer ilyen irányú átalakításánál azt is figyelembe kell venni, hogy amikor a személyijövedelemadó-kulcs emelésével növekszik a feketén foglalkoztatottak száma, addig a fogyasztási típusú adók körének és mértékének növelése a feketekereskedelem, a számla nélküli értékesítések malmára hajthatja a vizet. A személyi jövedelmet és a fogyasztást terhelő adóztatás egyensúlyi pontjának megtalálása kényes feladat, az adóbevételeket számos, változó tényező is befolyásolja, ezért a mindenkori adópolitikát alkotók számára komoly kihívást jelent egy, az igazságoshoz közelítő adórendszer kialakítása.

Mindenesetre ha be is vezetik valamikor a 9 százalékos jövedelemadót, az minden bizonnyal nem ebben a ciklusban lesz. Miután ugyanis a kormányfő a Fókuszban a nemzeti érdek című konferencián bejelentette, hogy nem tartja elképzelhetetlennek az egyszámjegyű szja bevezetését, később az Inforádió Aréna című műsorának elmondta, a 9 százalékos kulcsot egy óvatos, konzervatív kormány fogja majd bevezetni. Mint kifejtette, az ország ugyanis még nem elég erős ahhoz, hogy a jövedelemadót érzékelhetően csökkentse.

Ezt megerősítve később Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki ugyancsak az Inforádiónak elmondta, hogy az egy számjegyű szja-kulcs hosszú távú cél, 600 milliárd forint pótlását nem tudnák most hirtelen megoldani. Szerinte a miniszterelnök azt fogalmazta meg, milyen kívánatos irányba kell elmozdulnia az adórendszernek.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

NAV: éjfélkor jár le az szja-bevallási határidő

Éjfélig lehet kiegészíteni, illetve elfogadni az szja-bevallási tervezetet, de nem éri meg az utolsó percekre hagyni hívta fel a figyelmet kedden a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).