Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2019. március 25.
Címkék: , ,
Rovat:
A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

Mint a legtöbb területen, a vendéglátásban és az idegenforgalomban is a munkaerőhiány okozza a legnagyobb aggodalmat. Itt a nyelvet beszélő fiatalabb szakemberek könnyedén egy-két országgal nyugatabbra tudnak költözni, dolgozni az Európai Unióban, hogy jelentősen jobb munkafeltételekhez, és persze jobb bérhez is jussanak. Mindeközben Magyarországon nő a szektorban működő vállalkozások forgalma, de a Balatonon már lehetett hallani olyan esetekről is, amikor a beruházás azért maradt el vagy halasztódott, mert nem tudtak megfelelő munkaerőt találni. Így a további növekedés gátja lehet a munkaerőhiány, illetve az alacsony bérek.

Harmadára csökkent az adó

Erre a helyzetre fogadta el a kormány a vendéglátó vállalkozások azon javaslatát, hogy két lépésben csökkentse a környező országokhoz képest igen magas 27 százalékos forgalmi adót. Először 2017-ben lett 18 százalékos az áfakulcs, majd 2018-ban 5 százalékos, amelyhez csatlakozott 4 százaléknyi idegenforgalmi adó, így tavaly végül is a forgalom után már csak 9 százalékot kellett fizetni a kereskedelmi vendéglátásban az éttermi szolgáltatások után.

A gazdasági tárca elvárása ezért cserében az volt, hogy a vállalkozások ne az árakat csökkentsék, és persze ne nyeljék le a keletkezett eredményt, hanem javítsanak a versenyképességükön fejlesztésekkel, és legfőképpen hajtsanak végre béremeléseket érezhető módon. Kérdés, hogy ez a lépés megtörtént-e. Az eddig ismert adatok szerint igen is, meg nem is.

Országosan mindenhol nőttek a bérek, és tavaly decemberben a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a vendéglátásban is béremelkedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén voltak a legalacsonyabbak a bérek 211 984 forinttal, és már a humán-egészségügyi, szociális ellátás területe is megelőzte, amely 2017-ben még az utolsó volt. A tavalyi bérnövekedés tehát 11,87 százalékos emelkedést jelent, amely a nemzetgazdasági átlagnövekedéshez képest 1,67 százalékkal magasabb szintet jelent.

Ha a 2017 januári 178 307 forintos átlagbérből indulunk ki és azt a 2018-as decemberi 212 706 forintos bérrel hasonlítjuk össze, az több mint 19,2 százalékos növekedést jelent; ebben az összehasonlításban is csak 1,3 százalékkal nőtt a nemzetgazdasági átlag felett a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók átlagbére két év alatt.

Ezekből persze nem lehet megállapítani, hogy az áfacsökkentés eredményét a vállalkozók bérfejlesztésre fordították-e, illetve, hogy mindennek volt-e lényeges hatása, hiszen ehhez egyrészt fontos azt tudni, hogy a béremelkedéseknél lényeges elem a kötelező bérminimum hatása, illetve az sem elhanyagolható, hogy a forgalmi adó csökkentése nem az egész ágazatot érintette, csak a kereskedelmi vendéglátóhelyeken az éttermi szolgáltatásokat, így a hatása korlátozott.

Szakszervezet: nem záródott a bérolló

Mindemellett az ágazati szakszervezet szerint nem sikerült felzárkózni: „Bár valóban történtek 2018-ban keresetfejlesztések a vendéglátásban és a turizmusban, de nem történt lényeges elmozdulás az átlagkeresetekhez képest” – mondta Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke az Adó Online-nak.

Míg a szakmában szükséges a szak- és nyelvtudás, a jó megjelenés, mégis mindössze a nemzetgazdasági átlag 60-65 százalékát kapják az itt dolgozók. Ha ez elmozdult volna a 70-75 százalékos arányba, akkor ez már érezhető lett volna. Az olló tehát nem igazán záródott a vendéglátóipari bérek és az átlagbérek között, amelyre részben az is magyarázatot ad, hogy tavaly a bérek is komolyabb mértékben, emelkedtek. Ebből az elvből persze az is következhetne, hogy a jövedelemnövekedéssel a családok a vendéglátásban és a turizmusban is többet költhettek. Ez akár így is történhetett, hiszen a kereskedelmi vendéglátásban tavaly nagyjából 175 millió forinttal nőtt a forgalom, amelyre tehát már alacsonyabb forgalmi adó terhelődött.

„Míg a vendéglátás és a turizmus húzóágazatnak számít, és az éttermek és a szállodák dugig vannak, addig a benne dolgozó munkavállalók az illetményükön ezt nem érzékelik, csak azt, hogy még hajszoltabb, még stresszesebb a munkájuk” – mondta a szakszervezeti vezető.

Mindenesetre a munkabér emelése a munkaadóknak is egyre elengedhetetlenebb lenne, hiszen a munkaerőhiány nagyon erősen szorongatja a vállalkozásokat, és a dolgozók számára már nem jelent komoly gondot külföldre vándorolni. Bár a szürkén és feketén adott jövedelmeknek nagy hatása lehet, de ezt a kockázatot csak a kisebb vállalkozók engedhetik meg maguknak.

A nagy képet nézve, a szakszervezeti vezető úgy látja, hogy a munkaadók alapvetően nem emelték a béreket a megkapott engedményeknek megfelelően. Várnai Zsuzsanna szerint lehetséges, hogy ez is állhat annak a hátterében, hogy az idénre bejelentett szociális hozzájárulási adó csökkentését nem év elejétől, hanem július 1-től vezetik be.

A kérdésben a munkaadói oldalt is kerestük, de a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége jelezte, hogy egyelőre még nem kívánják a helyzetet értékelni.


Kapcsolódó cikkek:


Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.

Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen

Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.

Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.

Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.

A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.

Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.

Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.