Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

Mint a legtöbb területen, a vendéglátásban és az idegenforgalomban is a munkaerőhiány okozza a legnagyobb aggodalmat. Itt a nyelvet beszélő fiatalabb szakemberek könnyedén egy-két országgal nyugatabbra tudnak költözni, dolgozni az Európai Unióban, hogy jelentősen jobb munkafeltételekhez, és persze jobb bérhez is jussanak. Mindeközben Magyarországon nő a szektorban működő vállalkozások forgalma, de a Balatonon már lehetett hallani olyan esetekről is, amikor a beruházás azért maradt el vagy halasztódott, mert nem tudtak megfelelő munkaerőt találni. Így a további növekedés gátja lehet a munkaerőhiány, illetve az alacsony bérek.

Harmadára csökkent az adó

Erre a helyzetre fogadta el a kormány a vendéglátó vállalkozások azon javaslatát, hogy két lépésben csökkentse a környező országokhoz képest igen magas 27 százalékos forgalmi adót. Először 2017-ben lett 18 százalékos az áfakulcs, majd 2018-ban 5 százalékos, amelyhez csatlakozott 4 százaléknyi idegenforgalmi adó, így tavaly végül is a forgalom után már csak 9 százalékot kellett fizetni a kereskedelmi vendéglátásban az éttermi szolgáltatások után.

A gazdasági tárca elvárása ezért cserében az volt, hogy a vállalkozások ne az árakat csökkentsék, és persze ne nyeljék le a keletkezett eredményt, hanem javítsanak a versenyképességükön fejlesztésekkel, és legfőképpen hajtsanak végre béremeléseket érezhető módon. Kérdés, hogy ez a lépés megtörtént-e. Az eddig ismert adatok szerint igen is, meg nem is.

Országosan mindenhol nőttek a bérek, és tavaly decemberben a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a vendéglátásban is béremelkedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 329 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 600 forint volt. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy tavaly a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén voltak a legalacsonyabbak a bérek 211 984 forinttal, és már a humán-egészségügyi, szociális ellátás területe is megelőzte, amely 2017-ben még az utolsó volt. A tavalyi bérnövekedés tehát 11,87 százalékos emelkedést jelent, amely a nemzetgazdasági átlagnövekedéshez képest 1,67 százalékkal magasabb szintet jelent.

Ha a 2017 januári 178 307 forintos átlagbérből indulunk ki és azt a 2018-as decemberi 212 706 forintos bérrel hasonlítjuk össze, az több mint 19,2 százalékos növekedést jelent; ebben az összehasonlításban is csak 1,3 százalékkal nőtt a nemzetgazdasági átlag felett a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók átlagbére két év alatt.

Ezekből persze nem lehet megállapítani, hogy az áfacsökkentés eredményét a vállalkozók bérfejlesztésre fordították-e, illetve, hogy mindennek volt-e lényeges hatása, hiszen ehhez egyrészt fontos azt tudni, hogy a béremelkedéseknél lényeges elem a kötelező bérminimum hatása, illetve az sem elhanyagolható, hogy a forgalmi adó csökkentése nem az egész ágazatot érintette, csak a kereskedelmi vendéglátóhelyeken az éttermi szolgáltatásokat, így a hatása korlátozott.

Szakszervezet: nem záródott a bérolló

Mindemellett az ágazati szakszervezet szerint nem sikerült felzárkózni: „Bár valóban történtek 2018-ban keresetfejlesztések a vendéglátásban és a turizmusban, de nem történt lényeges elmozdulás az átlagkeresetekhez képest” – mondta Várnai Zsuzsanna, a Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet ügyvezető elnöke az Adó Online-nak.

Míg a szakmában szükséges a szak- és nyelvtudás, a jó megjelenés, mégis mindössze a nemzetgazdasági átlag 60-65 százalékát kapják az itt dolgozók. Ha ez elmozdult volna a 70-75 százalékos arányba, akkor ez már érezhető lett volna. Az olló tehát nem igazán záródott a vendéglátóipari bérek és az átlagbérek között, amelyre részben az is magyarázatot ad, hogy tavaly a bérek is komolyabb mértékben, emelkedtek. Ebből az elvből persze az is következhetne, hogy a jövedelemnövekedéssel a családok a vendéglátásban és a turizmusban is többet költhettek. Ez akár így is történhetett, hiszen a kereskedelmi vendéglátásban tavaly nagyjából 175 millió forinttal nőtt a forgalom, amelyre tehát már alacsonyabb forgalmi adó terhelődött.

„Míg a vendéglátás és a turizmus húzóágazatnak számít, és az éttermek és a szállodák dugig vannak, addig a benne dolgozó munkavállalók az illetményükön ezt nem érzékelik, csak azt, hogy még hajszoltabb, még stresszesebb a munkájuk” – mondta a szakszervezeti vezető.

Mindenesetre a munkabér emelése a munkaadóknak is egyre elengedhetetlenebb lenne, hiszen a munkaerőhiány nagyon erősen szorongatja a vállalkozásokat, és a dolgozók számára már nem jelent komoly gondot külföldre vándorolni. Bár a szürkén és feketén adott jövedelmeknek nagy hatása lehet, de ezt a kockázatot csak a kisebb vállalkozók engedhetik meg maguknak.

A nagy képet nézve, a szakszervezeti vezető úgy látja, hogy a munkaadók alapvetően nem emelték a béreket a megkapott engedményeknek megfelelően. Várnai Zsuzsanna szerint lehetséges, hogy ez is állhat annak a hátterében, hogy az idénre bejelentett szociális hozzájárulási adó csökkentését nem év elejétől, hanem július 1-től vezetik be.

A kérdésben a munkaadói oldalt is kerestük, de a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége jelezte, hogy egyelőre még nem kívánják a helyzetet értékelni.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.