Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az eddiginél is kuszább, hogy milyen nyugdíjrendszert tervez a kormány. Honorálná a gyermekvállalást, miközben a gyermektelen nőket korhatár alatt is nyugdíjba engedné. Leválasztaná, és különböző alapokba pakolná a rokkant- és a hozzátartozói ellátásokat. A nyugdíjszámítást a befizetett járulék mennyiségétől tenné függővé, de az is lehet, hogy elsősorban a munkában töltött évek számítanának – írja a hírszerző.hu.
Kiszivárogtak a kormány nyugdíjtervei, és ettől még az eddiginél is kuszábbá vált, milyen nyugdíjrendszert akar bevezetni a kabinet jövő év elejétől.
A Magyar Nemzetben hétfőn nyilvánosságra került tervek szerint többek olyan egyéni számlás rendszerben gondolkodnak, amely jutalmazná a gyermekvállalást. Ez nem nagy meglepetés, hiszen az egy hete bemutatott szociális kérdőív egyik pontjában a kormány arra kéri az állampolgárokat, hogy mérlegeljék „”több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl, mert az is teljes értékű munkavégzés””. Az alkotmányozási konzultáció tapasztalatai alapján azt valószínűsíthetjük, a kérdőív várható eredményei alapján a jövőben megvalósuló kormányzati szándék ebbe az irányba mutat.
A gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben egybecseng azzal is, hogy a kormány több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlyának helyreállítását a foglalkoztatás növelése mellett a népességfogyás megállításában látja. Egyes vélemények szerint egy, a gyermekvállalást pozitívan figyelembe vevő nyugdíjszámítás javíthat a romló demográfiai helyzeten, ugyanis növelheti a születésszámot, de ezt a nézetet valló szakértők is belátják, hogy egyrészt vitatott, másrészt jó esetben is csak enyhe lehet ez a lehetséges hatás – állapította meg a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) 2008-as jelentése.
A gyermekvállalás honorálása az ötlet pártolói szerint azért is fontos lenne, mert aki felnevel egy gyermeket, hozzájárul a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához, hiszen újabb járulékfizetőt biztosít a rendszernek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az akár igazságosnak is beállítható elvet teljesen keresztülhúzza az, hogy a kormány lehetővé tette a nők nyugdíjba vonulását 40 szolgálati év után, akár van gyermekük, akár nincs. A szabály benne marad az új nyugdíjrendszerben is, ezt a kormány a konvergenciaprogramban is hangsúlyozza. Igaz, azt is, hogy meg kell szüntetni minden jogcímet, amely lehetővé teszi, hogy a törvényben előírt nyugdíjkorhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek.
Az is igencsak homályos még, hogy a kormány hogyan és milyen mértékben ismerné el a gyermeknevelés áldozatát a jövő nyugdíjasainak. A Magyar Nemzetben kiszivárgott kormányzati terv szerint ez kétféleképpen valósulhatna meg. Az egyik megoldás szerint a gyermekvállalási idő (tehát a gyes és a gyed ideje) alatt kieső vagy csökkenő járulékfizetést az életpálya-jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ezzel a megoldással azonban első pillantásra az a legnagyobb probléma, hogy elsősorban a nőkre vonatkozhatna. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy ebből a kedvezményből elvileg nem lennének kizárva az apák sem, hiszen jelenleg is igénybe vehetnek gyermekgondozási támogatásokat, például gyest és gyedet is.
A másik megoldás szerint a mostani nyugdíjkorhatár csak azokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek és szakmához is juttattak. A két változat közül a kormányzati dokumentum az elsőt preferálja, hiszen utóbbi, a nyugdíjkorhatárral való megkülönböztetés komoly politikai konfliktusokat gerjeszthet, míg előbbi sokkal jobban ösztönözhet a gyermekvállalásra. Az utóbbi megoldás egyébként kísértetiesen hasonlít a Népesedési Kerekasztal februári javaslatára, melyben a szakértők azt szorgalmazták, hogy az új nyugdíjszámításnál vegyék figyelembe a felnevelt gyermekek számát és az iskolázottsági fokát is.
További részletek a hírszerző.hu-n.
Forrás: hírszerző.hu
Mivel az elmúlt években Európa lemaradt a globális versenyben az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége egyik legfontosabb prioritása az uniós versenyképesség javítása lesz – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter pénteken Luxembourgban.
Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
