Mit tehet a hatóság?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon a feketegazdaság nagy problémát okoz az adóhatóságnak. Számos eszközt bevetettek már, de sokszor a pénzbírság nem elég, ugyanis az illegális ügyletek sokszor nagyobb haszonnal járnak mint a bírság, így az adott vállalkozás azt gyakorlatilag nevetve kifizeti. De mit is tehet az APEH az illegális ügyletek visszaszorítása érdekében?

Mulasztási bírság

Először is a mulasztási bírság az, amit mindenki ismer, és sok vállalkozás kifizeti, ha lebukik valamilyen svindlivel az APEH előtt, majd folytatja tovább az üzelmeket, mert megéri.

A bírság lényege, hogy valamilyen szabályszegést, vagy mulasztást szankcionáljon, az adott helyzetre jellemző körülmények figyelembe vételével. Így tehát ez szubjektív, és nem objektív bírság, mivel az adóhatóság mérlegelhet enyhítő vagy súlyosbító körülmények mellett.

A bírság összege magánszemélyek esetén maximum 100 ezer forint, vállalkozások esetén maximum 200 ezer forint lehet. De ha több tényállás, ami lehetővé teszi a mulasztási bírság kiszabását, együtt is előfordul, akkor nincs akadálya a tényállások utáni külön-külön történő bírság kiszabásának.

Mulasztási bírságot szab ki a hatóság, ha többek között adószám nélkül folytat a vállalkozás adóköteles tevékenységet, nem ad számlát, nem őrzi meg 5 évig az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, vagy feketén foglalkoztat alkalmazottakat.

2007 első 8 hónapjában azok akik az ellenőrzés során nem adtak nyugtát az ellenőröknek, átlagosan 78 ezer forintos bírságot fizethettek. Akik második alkalommal követték el ezt a szabálytalanságot, már 153 ezer forintot fizethettek. A szabálytalan foglalkoztatás miatti bírság átlagosan mindössze 103 ezer forint volt, ami messze nem a legmagasabb kiszabható összeg. Az ismeretlen eredetű áruk forgalmazásáért pedig átlagosan csak 40 ezer forintot kellett fizetni az első 8 hónapban.

Viszont, mint már említettük, nem mindig elég a bírság kiszabása. Az APEH így más szankciókat is alkalmazhat az illegális tevékenységet folytató vállalkozások ellen, amelyek a bírságnál sokkal rosszabbul érinthetik a céget, de sokan erről nem is tudnak, vagy nem gondolnak bele.

Árukészlet lefoglalása

Ha egy cég adóköteles tevékenységet végez adószám nélkül, vagyis illegálisan működik, és az APEH mulasztási bírságot szab ki, akkor a bírság értékéig a hatóság lefoglalhatja a cég árukészletét, mint biztosítékot a bírság befizetésére. Erről jegyzőkönyv készül, és a lefoglalt dolgokat az APEH zár alá veszi, vagy ami még költségesebb, a vállalkozás pénzén elszállíttatja.

Ez a lehetőség kizárólag akkor áll az adóhatóság rendelkezésére, ha a cég engedély nélküli tevékenységet végez. De azért kivételek is vannak, például romlandó árut és élő állatot nem lehet lefoglalni. De ha már lefoglalt az APEH, és a bírságot nem fizeti ki a cég 15 napon belül, akkor bizony eladják az ingóságokat, hogy fedezzék annak összegét. A hatékonyság ellenére ez az eset csak ritkán fordul elő, 2006-ban mindössze egy esetben kerül sor az árukészlet lefoglalására.

Üzletbezárás, tevékenység-felfüggesztés

Ezzel az adóhatóságnak akkor kötelező élnie, ha kiderül, hogy egy cég illegálisan foglalkoztat dolgozókat, nem tudja igazolni a forgalmazott áruk eredetét, vagy egy éven belül kétszer igazoltan nem adott számlát. Ilyenkor 12 nyitvatartási napra bezárják az üzletet. Ha ez újra előfordul, akkor már 30 napra zárható be az üzlet, majd minden további esetben 60 nyitvatartási napra.

A tevékenység-felfüggesztés akkor lényeges, ha az adózónak nincsen olyan üzlethelysége, amit bezárathat az APEH, ilyenkor a tevékenység végzésében korlátozzák a vétő adózót. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok viszont nem alkalmazhatóak, ha a mulasztások között 3 év eltelt.

A bezárásról határozatban kell rendelkezni, és erről értesíteni kell az adózót, de mindenképpen biztosítani kell számára azt az időt, ami alatt a romlandó áruk és élő állatok elszállításáról gondoskodni tud. Ha az intézkedésből harmadik személynek keletkezik kára, akkor a mulasztást elkövető köteles azt megtéríteni.

2006-ban összesen 1 570 alkalommal élt az APEH az üzletbezárás lehetőségével, és 375 alkalommal került sor a tevékenység felfüggesztésére.

2007 augusztusáig a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt 240 üzletre tettek lakatot az ellenőrök. Ez már az ismételt ellenőrzések miatt van, bár ez a szám az összes ellenőrzéshez képest még nagyon kicsi, és az APEH növelni szeretné, mivel így lehet, hogy hatékonyabban tudná rávenni a cégeket a nyugtaadási kötelezettség betartására.

A szabálytalan foglalkoztatás már szigorúbb következményeket vont maga után az év első 8 hónapjában. 3 800 esetből 640-nél élt az adóhatóság az üzlet bezárásának szankciójával.

Kivétel itt is van, ha az adózó a tevékenységét valaki mással egy helyiségben együtt folytatja, és nem különíthető el, hogy ki milyen tárgyakat, stb., használ, akkor az adóhatóság nem zárhatja be az üzletet. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az üzlet a lakásban, vagy attól nem elkülöníthető helységben van.

Vagyis mind a két esetben lehetőség van megoldani azt, hogy az APEH ne tudjon a pénzbírságon kívül szankciókat alkalmazni, így megmarad az eredeti helyzet, hogy a mulasztást elkövető adózó nevetve kifizeti a bírságot, és folytatja tovább a jövedelmező, de illegális tevékenységet…

Forrás: Pénzcentrum

---