Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A híradásokban szinte naponta hallani az olyan esetekről, hogy valamely vállalkozásnál az adóhatóság több milliós adóhiányt állapított meg, illetve a nagy összegű megállapítással érintett adózók listáját kötelező jelleggel közzé is teszi a NAV a honlapján. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak a vizsgálat alá vont személynek még az ellenőrzés illetve az azt követő hatósági eljárás során? A BDO Magyarország írásának első részében elmondja, mit lehet tenni az ellenőrzés során.
Elsőként arra hívnánk fel a figyelmet, hogy bár egymást követve, folyamatszerűen zajlanak az események, az eljárás mégsem egységes, hanem két jól elkülönült részre oszlik: ellenőrzésre és annak lezárultával a hatósági eljárásra.
Mikor záródik le az ellenőrzés?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 104. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság az ellenőrzés során feltárt megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja és az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával (postai kézbesítés esetén a postára adás napjával) fejeződik be. Az ellenőrzést követő hatósági eljárás (utólagos adómegállapítás) pedig a jegyzőkönyv átvételével (postai kézbesítés esetén a kézbesítés napjával) indul meg és célja az ellenőrzés megállapításait határozati formába önteni.
Miért érdemes a két eljárást (ellenőrzés és hatósági eljárás) egymástól megkülönböztetni?
Szintén az Art. rendelkezik arról az adózókat megillető alapvető jogosultságról, hogy adóügyeikben megfelelő képviseletről gondoskodhassanak. A legtöbbször ügyvéd, jogtanácsos, adótanácsadó, adószakértő vagy könyvelő látja el meghatalmazottként a teendőket az adóügyekben. A meghatalmazás megfogalmazása során ugyanakkor kellő gondossággal célszerű eljárni, és kitérni arra is, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultsága esetlegesen nemcsak az ellenőrzésre, hanem az azt követő hatósági eljárásra is kiterjed. Ellenkező esetben ugyan a jegyzőkönyvet még jogosult a meghatalmazott átvenni, a határozatot ugyanakkor már nem, azt az ellenőrzött adózónak kell kézbesíteni és a határozattal szembeni jogorvoslattal is majd csak az ellenőrzött adózó élhet (kivéve természetesen, ha a hatósági eljárásra külön meghatalmazást kötnek).
Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az adózóknak az ellenőrzés folyamatában?
Figyelembe véve, hogy ebben a szakaszban még nincs olyan adóhatósági dokumentum (jegyzőkönyv vagy határozat) amelyre önállóan, érdemben reagálni lehetne, így jogorvoslati lehetőségről sem beszélhetünk, ugyanakkor az Art. 100. § szakasza értelmében az ellenőrzés alá vont adózó jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni (pl. tanúmeghallgatás, nyilatkoztatás), az esetleges megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, és bizonyítási indítványokat előterjeszteni. Ezen utolsó jogosultságnak nagy jelentősége van, hiszen a bizonyítási indítványoknak az adóhatóság vagy eleget kell, hogy tegyen, ha pedig nem látja szükségességét, akkor ennek okairól a jegyzőkönyvben számot kell adnia. Ha pl. az adózó javasolja még valamelyik üzleti partnere nyilatkoztatását az ellenőrzés során, mert bizonyos információk hitelt érdemlően csak tőle nyerhetőek, de az indítványnak az ellenőrzés nem tesz eleget, akkor ennek okait a jegyzőkönyvben be kell mutatnia.
Ugyanakkor az ellenőrzés folyamatában, még a jegyzőkönyv meghozatala előtt felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekről az adóhatóság végzésben határoz. Többek között ilyen kérdés lehet például, ha az ellenőrzés határidejét 90 nappal meghosszabbítják, vagy az anyagok rendezetlensége illetve hiányos volta miatt iratrendezésre szólítják fel a vizsgált adózót. Az ilyen adóhatósági végzésekkel szemben is van természetesen jogorvoslati lehetőség, ugyanakkor az Art. akként rendelkezik, hogy ezek önálló fellebbezéssel nem támadható végzések, csak az utólagos adómegállapítás határozatával szembeni fellebbezésben támadhatóak.
Mely jogorvoslati lehetőséggel lehet élni az ellenőrzés lezárulásakor?
Ahogyan említettük már, az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul le. Az Art. az adózókat megillető jogok közé sorolja, hogy a jegyzőkönyvet megismerhessék és az átadást követő 15 napon belül a megállapításokra észrevételt tehessenek. Az észrevétel jogtechnikai értelemben nem minősíthető jogorvoslatnak, mivel az adóhatósági jegyzőkönyv nem minősíthető adóhatósági döntésnek (azok csak a végzések és a határozatok), ugyanakkor tartalmában ez tekinthető az első jogorvoslati lehetőségnek, amikor az adózó összefoglaltan elmondhatja véleményét és ellenérveit az adóellenőrzés megállapításairól. Az észrevétel illetékmentes. Az észrevétellel kapcsolatosan az adóhatóság három dolgot tehet. Természetesen az az optimális, ha az észrevételben foglaltaknak teljes mértékben helyt ad, és a jegyzőkönyvezett megállapításait az észrevételben foglaltaknak megfelelően módosítja majd a utólagos adómegállapítás határozatában. Olyan esetekben szokott a leggyakrabban erre sor kerülni, ha pl. nem a hatályos jogszabály alapján tettek megállapítást.
A legtöbb esetben tapasztalataink szerint társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó adónemekben fordulhat ez elő, ahol a biztosítási jogviszony létrejötte vagy az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége mögött folyamatosan változó szabályozás áll, de hasonló a helyzet az általános forgalmi adóban a korábbi üzleti gépkocsik értékesítésének áfa kötelezettsége vagy mentessége körül is. Amennyiben az észrevétel alapján azt állapítja meg az adóhatóság, hogy a tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett teljes körűen eleget, vagy egyébként az észrevételben foglaltak más módon indokolják, akkor 15 napos úgynevezett kiegészítő ellenőrzést végez. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyre szintén tehető észrevétel. Amennyiben kiegészítő ellenőrzést folytat le az adóhatóság és kiegészítő jegyzőkönyvet készít, akkor a hatósági eljárás természetesen nem az alapjegyzőkönyv, hanem a kiegészítő jegyzőkönyv átvételével kezdődik majd meg. Abban az esetben például, ha az észrevételben az adózó valamely üzleti partnere nyilatkoztatását vagy szakértő kirendelését kéri, amelynek az adóhatóság eleget tesz, mert szükségszerűnek véli, akkor elrendeli a kiegészítő ellenőrzést, amelyről kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. Végezetül, ha az észrevételben foglaltak alapján az adóhatóság nem látja indokoltnak a jegyzőkönyvezett megállapítás megváltoztatását vagy a kiegészítő ellenőrzés lefolytatását, akkor ennek indokát az észrevételben foglaltakkal egyetemben az utólagos adómegállapítás határozatában ismertetnie kell.
A cikk második részében a hatósági eljárás során alkalmazható jogorvoslati lehetőségekről lesz szó többek között.
A cikk szerzője dr. Petrányi Gábor, a BDO Magyarország menedzsere és Siegler Zsófia tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
