MKIK: a külföldi útdíj is legyen levonható az ipából


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható legyen a helyi iparűzési adóból, hasonlóan a belföldi útdíjhoz.


Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke a kamara rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón  azt mondta: a külföldi árbevétel is az iparűzési adó alapja, ugyanakkor a külföldi versenytársak nem fizetnek iparűzési adót, ez is indokolja javaslatukat.

Véleménye szerint az útdíjrendszer már most is többletbevételt termel, a fizetős rendszer teljes kiépülésével pedig a növekedés pótolhatja az elengedett iparűzési adó miatti bevételkiesést.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Az MKIK elnökségi ülésén részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a sajtótájékoztatón egyebek közt arról beszélt, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben nézetazonosság van a kormány és a kamara között. A 2010-ben elindult gazdaságpolitikai irány véleménye szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaság ne leszakadó gazdaság legyen, hanem erőteljes növekedési pályára tudjon kerülni a jövőben, és közben a gazdasági egyensúly is fennmaradjon.

A miniszter elmondta: a kormány a kamara több korábbi javaslatát befogadta az adótörvények készítésekor. Ezek közül kiemelte a beruházási hitel kamatának adókedvezményét, ami 60 százalékra emelkedik jövőre a mostani 40 százalékról.

Befogadta a kormány azt a kamarai javaslatot is, hogy a minimális összegű bevallási hiba esetén ne kelljen azonnal élni az önellenőrzéssel. A foglalkoztatást segíti a nyugdíjas egyéni vállalkozók járulékkedvezménye, valamint az, hogy a szakmai gyakorlaton lévő diákok után nem kell majd járulékot fizetni – sorolta a miniszter.

Parragh László, az MKIK elnöke kifejtette: a kamara üdvözli, hogy a jövő évi adótörvényekben nincsenek jelentős változások, a  gazdaság számára ugyanis mindig az a legszimpatikusabb, ha az adótörvények kiszámíthatóak és hosszú távon működnek.  Hozzátette: véleménye szerint a mostani adórendszerben megvalósult az az elvárás a gazdaságpolitikától, hogy az adószabályok a teljesítményt ösztönözzék és a munkába tereljenek.

A gazdaság fehérítésével kapcsolatban a kamara azt javasolja, hogy a NAV a meglévő eszközeit ne arra használja, hogy a jól működő vállalkozásokat „vegzálja”, hanem keresse meg azokat, akik valóban a feketegazdaságot képviselik, és akik nem láthatóak az adóhatóság számára.

A devizahitelekkel kapcsolatban a kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a mikro- és kisvállalkozói körnek komoly problémát jelent a devizaeladósodottság, hiszen ezeknél a cégeknél sokszor összemosódik a magánvagyon és a céges vagyon. Hozzátette, hogy az MNB növekedési hitelprogramja a nagyobb vállalkozások finanszírozásán segített.

Szavai szerint a devizahitelezés „fekély a gazdaságban”, amit minél előbb meg kell oldani, mert e nélkül nem lehet érdemi belső gazdasági növekedéssel számolni.

(Forrás: MTI) 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.