Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség szerint csak a nagyvállalatok járnak jól.
Csak a nagyvállalati szektornak jelent érezhető könnyebbséget a kormány javaslata, amely révén jövőre egységesen 9 százalékra mérséklődik a társasági nyereségadó, míg a kisebb vállalkozások nem lesznek képesek kigazdálkodni a kötelező béremelést – közölte a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ).
Az MNKSZ úgy véli, bár ez a lépés jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét más országokkal szemben, az intézkedés csak az 500 millió forintnál nagyobb eredményt elérő vállalatokat érinti pozitívan, ahol idén még 19 százalékos a társasági nyereségadó.
A kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), amelyekre 10 százalékos nyereségadó vonatkozik, a kormány intézkedése révén csupán 1 százalékpontos csökkenés vonatkozna – tették hozzá.
Az MNKSZ ezért úgy véli, hogy a kormány által javasolt 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béremelés kigazdálkodásában.
Kiemelték: a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás garantált bérminimum emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vállalkozások, amelyek tevékenységüket nem az ország prosperáló részein folytatják, illetve a feketegazdaságban tevékenykedő piaci szereplőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni.
A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a 2017-es bérek és bérterhek érdekegyeztetési folyamatába vonja be az MNKSZ-t és a kkv-szektor más civil szervezeteit, mert szerintük a kormány béremelési javaslata ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat és csak a nagyvállalatok érdekeit veszi figyelembe.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
