Módosulnak a transzferárszabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban közzétette a transzferárakra vonatkozó új jogszabály tervezetét, amely felváltja majd a jelenleg hatályos rendeletet. Háromszintű transzferár-nyilvántartás, gyakoribb adatbázisszűrés és nagyobb transzparencia lesz a változások eredménye – írja az RSM blogja.

 


Miben változnak a transzferár-dokumentációs szabályok?

Ismételjük át röviden az új, egységes szabályozás főbb elemeit. 

Az első fontos változás, hogy a transzferár-nyilvántartás háromszintűvé válik, azaz azoknak a multiknak, amelyeknek az előző évi konszolidált árbevétele eléri a 750 millió eurót, a BEPS 13. akcióterve alapján már:

  • fődokumentumot,
  • helyi dokumentumot, 
  • és országonkénti jelentést 

is kell majd készítenie. 

Az országonkénti jelentéssel  kapcsolatos tudnivalókat korábban bemutattuk, így a következőkben a transzferár-nyilvántartás másik két elemére, a fő- és helyi dokumentumra vonatkozó információra fókuszálunk. 

Az új transzferárrendelet főbb módosításai a fődokumentum kapcsán

A magyar rendelet tervezete szerint a transzferár-dokumentáció kötelezően legalább egy fő- és egy helyi dokumentumból állna, az önálló nyilvántartás készítésének lehetősége megszűnne. 

A fődokumentum célja a csoport egésze felépítésének és működésének a bemutatása. Az új szabályozás szerint azonban ez sokkal részletesebb lesz majd, mint a jelenlegi, összhangban a BEPS 13-mal és a Transzferár Irányelvekkel. Például információt kell majd szolgáltatni a teljes csoport öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási láncról; el kell készíteni a csoporton belüli jelentősnek minősülő szolgáltatások listáját, ezen megállapodásokat röviden be kell mutatni, csakúgy, mint a jelentős üzleti átszervezéseket, akvizíciókat. Az eddigiekhez képest részletesen be kell majd mutatni a csoport immateriális javait (fejlesztésük, tulajdonlásuk és hasznosításuk tekintetében),valamint az ezekkel kapcsolatos csoporton belüli ügyleteket. A csoporton belüli pénzügyi tevékenységet is ismertetni kell, ideértve a finanszírozást, továbbá a csoport pénzügyi és adózási helyzetét. 

Mint a felsorolásból is látható, az új BEPS-szabályozás miatt az adózóknak részletesebb információval kell majd rendelkezniük a csoport teljes működésére vonatkozóan. Tapasztalataink szerint már eddig is az általános – a nem kifejezetten a magyar csoporttagra vonatkozó – információk beszerzése jelentette a legnagyobb problémát. Még akkor is, ha az adott dokumentálandó ellenőrzött ügyletben résztvevő külföldi kapcsolt vállalkozásról lett volna szükség részletesebb információra. Így különösen nehézkesnek tűnik a magyar adózó információszerzése, ha olyan csoporttagok tekintetében lesz szükség adatgyűjtésre, amelyekkel a magyar társaságnak nincs is ellenőrzött ügylete. A nemzetközi vállalatcsoportok így minden bizonnyal egységesítik majd a fődokumentumok elkészítését (ezzel biztosítva a csoport egységes kommunikációját a hatóságok felé),és a helyi társaság ellenőrzött ügyleteit bemutató local file elkészítése lesz a magyar társaságok elsődleges feladata. 

 

A helyi dokumentum tartalmi előírása, a dokumentációs kötelezettség alóli kivételek köre lényegesen nem változna, alapvetően az adózó, annak tevékenysége, illetve az egyes dokumentálandó ellenőrzött ügyletekre vonatkozó információ, valamint a transzferár piaci jellegének az alátámasztása kerülne bemutatásra. Így a helyi társaságok – szükség szerint transzferár-tanácsadójukkal együttműködve – a korábbiakban megszokottak szerint járhatnak el.

Megnövekedett adminisztrációs terhet az egész csoport részére a fődokumentumot elkészítő (majd azt rendszeresen karbantartó) anyavállalat esetében vetít előre a tervezett szabályozás. Egészen kilátástalannak tűnhet azon magyar adózók helyzete, amelyek nem kapnak majd ilyen támogatást a végső anyavállalatuktól, ha szeretnének majd megfelelni az új rendelet által támasztott elvárásoknak. 

Milyen határidőkkel kell számolni a transzferár-dokumentumok kapcsán? 

Amennyiben a fődokumentum a társaságiadó-bevallás határidejéig nem áll rendelkezésre az anyavállalatra vonatkozó jogszabályok miatt (pl.: társaságiadó-bevallásának ideje eltérő lehet a helyi vállalattól),legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított 12 hónapon belül lesz lehetőség ennek pótlására. Amennyiben az anyavállalat nem tudja a fennmaradó 12 hónapban átadni a szükséges információkat, a fődokumentumot is a helyi vállalkozásnak kell elkészítenie, ami jelentős terhet ró rájuk. Ennek hiányában azonban a magyar társaság a hiányos transzferár-nyilvántartás miatt szankcionálható lesz. 

Szűkül az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál alkalmazható haszonkulcs is!

A változások közül érdemes még kiemelni az alábbiakat: 

Az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készítettadatbázis-szűrést legalább háromévente, a kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente kellene frissíteni. 
Az összehasonlító adatok keresését egyértelműen rekonstruálható módon kell dokumentálni.
Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásoknál az ellenőrzött ügylettel érintett kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs 3 százalék és 7 százalék közötti tartományba essen (jelenlegi 3 százalék és 10 százalék közötti sávról).
Külön meghatározás az immateriális jószágra, ami a Számviteli törvény által meghatározott fogalomnál általánosabb.

A transzferár-szabályozás változása 2018. január 1-től léphet életbe

Az új rendelet a kihirdetést követő 30. napon lépne hatályba, 2018. január 1-jével a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló régi PM-rendelet pedig hatályát vesztené. A rendelet előírásait a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kell először alkalmazni a főszabály szerint.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM  Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 



Kapcsolódó cikkek

2022. május 18.

Áfa: állandó telephely kérdésköre

A nemzetközi ügyleteket tekintve teljesítési hely megállapítása során elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalatoknak hol van a gazdasági célú letelepedettségük, egy adott országban keletkezik-e telephelye, ugyanis ennek megléte vagy hiánya befolyásolhatja az ügylet adójogi megítélését, a székhely mellett. Általános forgalmi adót illetően gazdasági letelepedettség alatt a székhelyet és az állandó telephelyet kell érteni. Mind a két fogalom fontos egyrészt a szolgáltatásnyújtások tekintetében, másrészt a megrendelőt illetően. Bemutatjuk a szabályozást és egy érdekes jogesetet.

2022. május 17.

Rizsborra csapott le a NAV

Pest megyei óraüzleteket és vegyeskereskedéseket ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, és hamis órákat, valamint engedély nélkül árusított rizsbort foglaltak le.

2022. május 17.

Sokat lehet bukni a kriptoügyletek adózásán

A tavalyi évtől jelentősen egyszerűsödött a kriptoügyletekből származó nyereségek adózása. Ezzel együtt azonban az szja törvény egy csapdát is tartogat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.