Módosultak az államháztartási belső kontrollrendszer szabályai

Hatályba léptek a 132/2023. (IV.18.) Korm. rendelet államháztartási belső kontrollokkal összefüggő rendelkezései, amelyek a szakterületet érintő két legfontosabb jogszabályt, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belsőellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Bkr.) és a köztulajdonban álló gazdaságitársaságok belső kontroll rendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendeletet (továbbiakban: Gtbkr.)módosították, illetve pontosították, kiemelt figyelmet fordítva a gyakorlati aspektusokra.A lényegesebb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Megújításra kerültek a Bkr. értelmező rendelkezései, így bekerült a fogalommeghatározások közé az áthúzódó ellenőrzés, a belső kontroll felelős, valaminta folyamatgazda meghatározása, továbbá pontosításra került a belső ellenőrzés, költségvetési szerv vezetőjének, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a tanácsadó tevékenység, illetve a vizsgálatvezető fogalma.

Az áthúzódó ellenőrzés fogalmát a gyakorlatban eddig is kellett alkalmazni az éves ellenőrzési jelentés, valamint a következő évi ellenőrzési terv összeállításakor, azonban eddig annak értelmezését csak a Pénzügyminisztérium által kiadott – terv és beszámoló – útmutató határozta meg.

Korábban a belső kontroll felelős fogalma csak a Bkr. 5.§ (6) bekezdéséből derült ki, amely most kiemelésre került az értelmező rendelkezések közé is. Pontosításra került továbbá, hogy amennyiben a költségvetési szervnél van integritás tanácsadó is, akkor a belső kontroll felelős és az integritás tanácsadó közötti együttműködést és feladatmegosztást a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

A módosítást megelőzően a 6.§ (2a) bekezdése alapján csak vezető beosztású személy lehetettfolyamatgazda, amely kiegészült a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozó személy kijelölésének lehetőségével. A módosítás következtében a kijelölésnek írásban kell megtörténnie. 

Módosultak a külső ellenőrzéssel összefüggő intézkedési tervvel kapcsolatos előírások is:

• Irányító szerv által végzett ellenőrzés esetén már csak az ellenőrzött szerv vezetője kérheti az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetőjétől az intézkedési tervben meghatározott határidő, illetve feladat módosítását.
• Ha nem a belső ellenőrzési vezető vezeti a nyilvántartást a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedések végrehajtásáról, akkor azt az ezzel a feladattal megbízott szervezeti egység vezetőjének a tárgyévet követő év január 15-ig meg kell küldenie a belső ellenőrzési vezető részére.

Pontosításra került továbbá, hogy ki nevezhető ki belső ellenőrzési vezetőnek, illetve vizsgálatvezetőnek.Ez szerint az előírt szakmai gyakorlatnak kifejezetten belső ellenőrzési gyakorlatnak kell lennie. Kiegészült a szabályozás azzal, hogy a belső ellenőrzési vezető esetébena meghatározott követelmény alól a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével és abban az esetben lehet eltérni, ha a kinevezésre javasolt személy legalább hároméves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik. Ez azonban nem vonatkozik a fejezetet irányító szerv és a középirányító szerv belső ellenőrzési vezetőjére.

Itt mutatunk rá, hogy a fenti szabállyal összhangban a Gtbkr. is kiegészült a belső ellenőrzési vezető kinevezéséhez, kijelöléséhez előírt szakmai gyakorlatra vonatkozóan egy megengedő szabállyal, azzal, hogy az előírt szakmai gyakorlati idő, mintkövetelmény alól a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője, valamint a felügyelőbizottság és a tulajdonosi joggyakorló szervezet vagy személy engedélyével el lehet térni, ha a kinevezésre javasolt személy legalább hároméves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A módosítással változott a külső szolgáltató bevonására történő javaslattétel kritériuma már bármilyen kapacitás kiegészítés szükségessége esetén kezdeményezheti a belső ellenőrzési vezető, nem csak ideiglenesen.

A Bkr. 30.§-a meghatározza a stratégiai ellenőrzési terv tartalmát, melyből törlésre került az ellenőrzési gyakoriság meghatározása. Kiegészült a szabályozás az Áht. 3. § (3) bekezdésében meghatározott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervekre, társulásokra, valamint a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozóan, amely esetekbenöt évente, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését követő öt hónapon belül kell elkészíteni a stratégiai ellenőrzési tervet, s ezt a képviselő-testületnek az alakuló ülést követő év február 28-áig kell jóváhagynia.

Az éves ellenőrzési terv esetében az év közben újonnan létrejött vagy az Áht. 11. §-a szerint átalakult költségvetési szervre vonatkozó szabályok kerültek rögzítésre.

A minisztériumok esetében november 30-ra módosult a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési terv előzetes véleményezés céljából a Kormányzati EllenőrzésiHivatal elnökének történő megküldés határideje.

Gyakori technikai problémára ad választ az a módosítás, amely szerint a lezárt ellenőrzési jelentést vagy annak kivonatát a belső ellenőrzési vezető is megküldheti az érintettek részére, amennyiben a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik erről.

A módosítást követően az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő beszámolásért minden esetben az ellenőrzött szervezeti egység vezetője felelős, akkor is, ha a javaslat más szervezeti egységet érint.

A jövőre nézve megszünteti az eltérő beszámolási gyakorlatot az a pontosítás, mely szerint,haaz intézkedési tervben szereplő egyes feladatok végrehajtási határideje a tárgyéven túlmutat, a lejárt határidejű feladatok végrehajtásáról szóló beszámolási kötelezettségnek évenként, az adott évben a legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül, írásban eleget kell tenni.

Az éves ellenőrzési jelentés tartalmára vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy az intézkedési tervek megvalósításáról mind a külső, mind a belső ellenőrzések esetében be kell számolni az intézkedésekről vezetett nyilvántartások alapján.

Egyes esetekben módosult a jóváhagyott éves ellenőrzési jelentés megküldésének határideje is. Továbbá kiegészült a szabályozás azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az éves ellenőrzési jelentésekből összefoglalót készít, amelyet a tárgyévet követő év június 30-ig megküld az államháztartásért felelős miniszternek.

A Bkr-ben tett egyéb pontosítások, kiegészítések érintik a helyszíni ellenőrzés bejelentését, az ellenőrzés felfüggesztését/megszakítását, a minisztérium belső ellenőrzési vezetőjének tájékoztatási feladatát, az ellenőrzések nyilvántartásának tartalmát, az államháztartási belső kontrollrendszer helyzetéről és működéséről szóló éves összefoglalót, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre vonatkozó rendelkezést. Változott mindezek mellett a Bkr. 1. sz. melléklete szerinti vezetői nyilatkozattartalma is.

A Gtbkr. értelmezőrendelkezései közül a belső ellenőrzés fogalma kiegészült azzal, hogy „a belső ellenőrzési tevékenység nem tekinthető azonosnak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló által végzett ellenőrzéssel” Pontosításra került a tanácsadó tevékenység fogalma a Bkr.-rel összhangban. Új fogalomként jelenik meg a tulajdonosi joggyakorló.

Pontosításra került, hogy milyen végzettséggel kell rendelkeznie a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének vagy a megfelelési tanácsadónak. Korábban elegendő volt felsőfokú jogi vagy gazdasági végzettség, a módosítás hatályba lépését követően már csak a jogász vagy közgazdász végzettség fogadható el.

Az államháztartási belső kontrollrendszerről további fontos részleteket itt talál.

A cikk szerzője Gromon Judit közgazdász, Budapest Főváros Kormányhivatala belső ellenőre , dr Kutasi Mártajogász, belső ellenőr, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Háttértámogatási csoportvezetője.

---