Munkaügyi állami támogatások felhasználása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 17/2007. (V. 3.) SZMM rendelet határozza meg többek között a közmunkaprogramok, a felnőttképzési normatív támogatások és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott költségtámogatások általános pályázati és felhasználási feltételeit.

Pályázat

A rendelet részletesen szabályozza a pályázati eljárásokat, támogatási kérelmeket. Pályázat alapján igényelhető támogatás meghívásos vagy nyílt pályázati eljárás keretében folyósítható.
A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni.

A bírálati bizottság köteles a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját kialakítani és döntési javaslatát a pályázat benyújtási határidejétől – hiánypótlás esetén a hiánypótlásra megállapított határidő lejártának napjától – számított 45 napon belül elkészíteni. A munkaügyi miniszter a bírálati bizottság javaslatáról annak felterjesztésétől számított 15 napon belül dönt. A pályázat elbírálásának eredményéről – a támogatási szerződés-tervezet egyidejű megküldésével – a pályázót a döntés meghozatala napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell. A pályázatot vagy egyedi kérelmet elutasító döntést indokolni kell, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Támogatási szerződés

A jogszabály részletesen meghatározza a támogatási szerződés tartalmát, és részletezi az ahhoz csatolandó mellékleteket is. Lényeges szabály, hogy használt eszköz vásárlásához nem nyújtható támogatás. A támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a miniszter, illetve az erre külön jogszabályban feljogosított egyéb szerv előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A működtetési kötelezettség időtartama

  • két év, ha a támogatás összege nem éri el az 1 millió forintot,
  • három év, ha a támogatás összege eléri az 1 millió forintot, de nem éri el az 5 millió forintot,
  • öt év, ha a támogatás összege eléri az 5 millió forintot, de nem éri el a 15 millió forintot,
  • tíz év, ha a támogatás összege 15 millió forint vagy azt meghaladó összeg.
Folyósítás, jogosulatlanul felvett támogatás visszatérítése

A pénzügyi teljesítés feltétele – a támogatási (rulírozó) előleg és előfinanszírozás kivételével – a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok, valamint a szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolás. Támogatás utófinanszírozással, (rulírozó) előleggel és előfinanszírozással nyújtható.

A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, illetve a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni. Nemcsak a felvett támogatást kell visszafizetni, hanem a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamattal is számolniuk kell a szerződésszegőknek. Amennyiben pedig a kötelezettségnek nem tenne eleget a kedvezményezett, azonnali beszedési megbízással (inkasszó) is lehívható a számlájáról a támogatási összeg. Az inkasszó esetleges alkalmazásához már a támogatási szerződés megkötésekor meg kell adni a felhatalmazást.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hamisított órákra csapott le a NAV

Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.

2022. június 24.

Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?

A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.