Munkavállalási engedélyek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 28-án lép hatályba a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló új rendelet, amely az egyéni engedély, a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély, a családegyesítő személy családtagjának munkavállalási engedélye, illetve a csoportos keretengedély és a keretengedélyen alapuló egyéni engedély szabályait tartalmazza.

A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet szabályait a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, ilyen jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra kell alkalmazni. Nem terjed ki ugyanakkor a rendelet hatálya az Európai Gazdasági Térség (EGT) államban letelepedett munkáltató által, szolgáltatásnyújtás keretében, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében, magyarországi foglalkoztatóhoz kiküldött Magyarországon munkát végző harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra.

Fontos alapelv az új jogszabályban, hogy a Magyarországon egyidejűleg az engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. A harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számára vonatkozó fenti létszámadatot tartalmazó közleményt a szociális és munkaügyi miniszter a tárgyév február 1-jéig a Magyar Közlönyben teszi közzé.

Az egyéni munkavállalási engedély kiadására fő szabályként akkor kerülhet sor az új rendelet szerint, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és nem közvetítettek ki részére olyan munkaerőt, akit álláskeresőként tartanak nyilván, továbbá a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni az engedélykérelem szempontjából, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően legalább 15 nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt.

Fontos tudni, hogy az egyéb, jogszabályban előírt okok mellett a kérelem akkor is elutasítható, ha a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, vagy a megelőző három éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Nem adnak ki engedélyt akkor sem, ha a kérelem benyújtásának időpontjában a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik, vagy a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak. Elutasítással járhat továbbá, ha a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában, a kérelemben szereplő tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre.

A mezőgazdasági szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető, azzal, hogy az engedély meghosszabbításának helye nincs. Egy engedélyben ugyanakkor a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. Fontos továbbá, hogy idénymunkánál is a munkaerőpiaci helyzet (hazai munkaerőigény) vizsgálata alapján kell az engedélyt kiadni. Az egyéni engedélyhez hasonlóan – az egyéb eseteken túlmenően – szintén a kérelem elutasításával járhat, ha a foglalkoztatóval szemben egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedélynélküli foglalkoztatása miatt befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget, továbbá, ha a foglalkoztatás feltételei nyilvánvalóan nem biztosítottak, illetve, ha a foglalkoztató a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért – ideértve illetményt, díjazást – jelöl meg a külföldi vonatkozásában. Szezonális foglalkoztatás ugyanakkor munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető.

A 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet a fentieken túlmenően szabályozza a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kiadható egyéni engedély, a családegyesítő személy családtagjának munkavállalási engedélye, a csoportos keretengedély és a keretengedélyen alapuló egyéni engedély szabályait, továbbá tartalmazza az engedélykérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványokat is.

---