Munkavédelmi akcióterv: tanácsok cégméret szerint

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bővülhet a foglalkoztatás, ám szaporodhatnak a visszaélések is a munkavédelmi akcióterv megvalósításával – írja blogbejegyzésében az RSM DTM. A tételes adót választók továbbra is könyvelőre szorulnak, a kisvállalati adót azoknak érdemes választani, ahol több a bérköltség, mint a nyereség.

Minden olyan lépést üdvözölni kell, amely a foglalkoztatás bővítését szolgálja, ám fontos kiemelni, hogy a miniszterelnök által hétfőn bejelentett, úgynevezett munkavédelmi akciótervről egyfelől a részletek ismerete nélkül nehéz megalapozott véleményt mondani, másfelől az abban szereplő elemek egy része akár visszaélések melegágyává is válhat.

Ha szemügyre vesszük az első öt pontot, észrevehetjük, hogy ezeken a területeken már eddig is különböző kedvezmények léteztek. Itt főképpen a különféle START kártyákat kell megemlíteni (START, START Plusz, START Extra, START Bónusz), amelyek többek között a pályakezdők, az időskorúak, a munkaerőpiacra visszatérni kívánó anyukák, illetve a tartósan munkanélküliek meghatározott körének foglalkoztatását kívánták elősegíteni. Szintén csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a szakképzettséget nem igénylő feladatkörben foglalkoztatottak esetén.

Tény, hogy ezekhez a formákhoz képest a bejelentett tervek több előnyös motívumot mutatnak fel: egyszerűbbé válik az adminisztráció a munkavállalók számára, hiszen nem kell kártyáért folyamodni, egyúttal jelentősebb mértékűek, vagy éppen hosszabb ideig érvényesíthetőek lesznek a kedvezmények. Kérdésként fog felmerülni, hogy mindezek többes érvényesítésére – ahogy eddig – a jövőben lehetőség lesz-e, vagy választani szükséges az egyes formák alkalmazása között. Különösen éles a kérdés, ha az elvárt béremeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthetőségét is számba vesszük.

A kisvállalkozók adója esetén rendkívül attraktívnak tűnik a 6 millió forint árbevételig alkalmazható havi 50 ezer, illetve mellékállásban végzett tevékenység esetén a havi 25 ezer forintos adóteher, mely kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Ez a teher különösen vonzó, ha a minimálbér után eddig fizetendő adók és járulékok összegét vesszük figyelembe, ami meghaladja a 57 ezer forintot havi szinten. Ugyanakkor az árbevételi határ mértéke elgondolkodtató, hiszen az igénybe vevők köre jellemzően az 1-2 fős vállalkozásokra szűkül. Fontos kiemelni, hogy e vállalkozások továbbra is áfaalanyok maradnak, hacsak nem választják az 5 millió forint bevételig alkalmazható alanyi mentesség státuszát. Amennyiben nem, akkor a beszámoló készítés alóli mentesség ellenére továbbra is könyvelőre szorulnak az esetleges áfaproblémák elkerülése céljából.

Annak a társaságnak, amely e feletti jövedelemmel rendelkezik, 25 fős foglalkoztatásig lehetősége van 16 százalékos adó fizetésére, amelynek alapja a nyereség és a bérköltség összege. Ez az adó kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót, az osztalék után fizetendő EHO-t és a szakképzési hozzájárulást, de például az osztalék utáni személyi jövedelemadót nem. Ez esetben a vállalkozásoknak a jövő évi terveik alapján kell számításokat végezniük annak meghatározására, melyik adózási forma számukra a legkedvezőbb. Itt majd meghatározó lesz a bérköltség és a nyereség aránya. Amennyiben az utóbbi meghatározó, akkor nem biztos, hogy meg fogja érni ezt a formát választani. A kalkuláció különösen érdekes lesz, ha az eva nem kerül kivezetésre. További kérdés, hogy tesz-e erőfeszítést a jogalkotó arra, hogy a már működő cégek tevékenységeiket megosztva részesülhessenek a kedvezményes adózási formából.

A meg nem fizetett teljesítések utáni áfafizetési kötelezettség halasztása régóta várt intézkedés, ezt korábban főleg az egyszeri költségvetési hatás miatt vetették el. E hatás nehezen megbecsülhető, de feltételezhetően jelentősebb összeget fog kitenni. Ez a lépés ugyanakkor sok vállalkozás felszínen maradását segítheti, ám nem zárja ki a trükközések lehetőségét sem, hiszen a levonási jog előbb keletkezik, mint a fizetési kötelezettség, így az új szabályozás szervezett formában visszaélésekre csábíthat.

A számviteli szabályok módosítása – mely szerint a nem realizált deviza árfolyamveszteségekből eredő tőkevesztést nem kell rendezni – a tulajdonosok számára kedvező fordulat lehet, ugyanakkor kérdéses, hogy a banki kockázatkezelők is megértőek lesznek-e egy ilyen helyzetben, hiszen számukra az általuk nyújtott hitel visszafizetése, illetve annak fedezete válhat bizonytalanná.

A házipénztári adminisztráció csökkentése során óhatatlanul a korábbi visszaélések emléke vetül fel, így itt az óvatosság mindenképpen indokolt lehet.
A fentiek alapján is megállapítható, hogy a bejelentett intézkedések számos pozitív elemet tartalmaznak, azonban a részletek kidolgozása során fontos lesz arra ügyelni, hogy azok ne képezhessék visszaélések, trükközések melegágyát.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. Adóüzletág-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---