Nagyban csalták el az áfát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy szegedi könyvelőnő társaival mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okozott a költségvetésnek – közölte honlapján az adóhatóság.


Egy szegedi könyvelőnő és férje irányította azt a bűnbandát, amelynek tagjai mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okoztak a költségvetésnek. Adóparadicsomban bejegyzett offshore céget is felhasználtak bűnös üzelmeikhez. A NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói pénzmosás, áfacsalás és okirat-hamisítás miatt javasolnak vádemelést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnél.

A szegedi könyvelőnő és férje irányítása alatt álló szerb-magyar cégvezetők több cég nevében főként étolajat, cukrot és húsipari termékeket importáltak Csehországból, Szlovákiából és Romániából, majd több magyar strómancégen keresztül kis- és nagykereskedőknek, élelmiszeripari feldolgozó cégeknek és multiknak értékesítették.

 

A Kunhegyesre és Szegedre bejegyzett vállalkozások a jól ismert módszer szerint a nettó áron (áfa nélkül) beszerzett import árut itthon már áfával növelt áron adták tovább. Könyvelésükben a vásárlást belföldi beszerzésnek tűntették fel, az értékesítésből származó bevétel után pedig nem fizettek adót. A csaláshoz fiktív számlákat is felhasználtak.

A bűncselekmények elkövetéséből származó pénz egy részét úgy próbálták meg tisztára mosni, hogy Cipruson alapított offshore cég bankszámlájára utalták át.

A korábbi akció során, az okozott kár enyhítése érdekében a pénzügyi nyomozók bankszámlákat zároltak és négy kamion árut lefoglaltak.

Az előzetes letartóztatásban lévő házaspárnak üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelni. A pénzügyi nyomozók az ügyben további négy szerb-magyar állampolgárt hallgattak ki gyanúsítottként, két személy ellen pedig körözést rendeltek el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)