Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy szegedi könyvelőnő társaival mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okozott a költségvetésnek – közölte honlapján az adóhatóság.
Egy szegedi könyvelőnő és férje irányította azt a bűnbandát, amelynek tagjai mintegy másfél milliárd forint áfahiányt okoztak a költségvetésnek. Adóparadicsomban bejegyzett offshore céget is felhasználtak bűnös üzelmeikhez. A NAV észak-alföldi pénzügyi nyomozói pénzmosás, áfacsalás és okirat-hamisítás miatt javasolnak vádemelést a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnél.
A szegedi könyvelőnő és férje irányítása alatt álló szerb-magyar cégvezetők több cég nevében főként étolajat, cukrot és húsipari termékeket importáltak Csehországból, Szlovákiából és Romániából, majd több magyar strómancégen keresztül kis- és nagykereskedőknek, élelmiszeripari feldolgozó cégeknek és multiknak értékesítették.
A Kunhegyesre és Szegedre bejegyzett vállalkozások a jól ismert módszer szerint a nettó áron (áfa nélkül) beszerzett import árut itthon már áfával növelt áron adták tovább. Könyvelésükben a vásárlást belföldi beszerzésnek tűntették fel, az értékesítésből származó bevétel után pedig nem fizettek adót. A csaláshoz fiktív számlákat is felhasználtak.
A bűncselekmények elkövetéséből származó pénz egy részét úgy próbálták meg tisztára mosni, hogy Cipruson alapított offshore cég bankszámlájára utalták át.
A korábbi akció során, az okozott kár enyhítése érdekében a pénzügyi nyomozók bankszámlákat zároltak és négy kamion árut lefoglaltak.
Az előzetes letartóztatásban lévő házaspárnak üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelni. A pénzügyi nyomozók az ügyben további négy szerb-magyar állampolgárt hallgattak ki gyanúsítottként, két személy ellen pedig körözést rendeltek el.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
