Nagyon lassan csordogálnak az adóbevételek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Banki különadóból akár 140 milliárd forinttal is kisebb lehet a büdzsé idei bevétele a tervezettnél, míg személyi jövedelemadóból 40-50, evából pedig 50-60 milliárd forint lehet az elmaradás. A büdzsé egyensúlyát a telefonadó és az élénkülő növekedés mentheti meg. Az Állami Számvevőszék elemezte az költségvetés – így az adóbevételek – eddigi alakulását.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint a Költségvetési Tanácsnak félévente véleményt kell formálnia többek között az adott év költségvetési folyamatairól. Az Állami Számvevőszék – amelynek elnöke, Domokos László a Költségvetési Tanács tagja – a rá háruló munkát elvégezte, és honlapján 31 oldalas elemzést közölt a büdzsé állapotáról.

Amiben jól állunk: fogyasztási adók

Általános forgalmi adóból az idei első félévben 1443,6 milliárd forint folyt be a büdzsébe, ami az éves előirányzat 53 százaléka. Az időarányosnál jobb adatot az magyarázza, hogy februártól szigorították az áfa-visszaigénylés rendjét (a visszautalások határnapját a korábbi 30, illetve 45-ről 75 napra emelték meghatározott esetekben), ami az ÁSZ szakértőinek számítása szerint 100 milliárd forintos egyszeri egyenlegjavulást hozott a költségvetésnek.

A fordított áfázás bevezetésével kapcsolatban az ÁSZ jóval kevésbé optimista, mint a kormány: a kabinet a Széll Kálmán terv 2.0 szerint már idén 10 milliárdnyi többletbevételt vár az intézkedéstől, ami az ÁSZ szerint nem reális. A számvevők emlékeztetnek: a fordított adózás 2006-os bevezetése a hulladékkereskedelemben az első évben bevételcsökkenést okozott, majd a piac tisztulása okán csak később hozott bevétel-növekedést.

A jövedékiadó-bevételek alakulása is megfelelő, sőt: a július 1-jei emelés hatására 10-15 milliárd forinttal több folyhat be a büdzsébe, mint tervezték.

Szja: behozhatatlan a lemaradás

Személyi jövedelemadóból 717,8 milliárd forint folyt be a büdzsébe az első félévben, ami az éves terv mindössze 45,6 százalékát jelenti. Az arány gyengének mondható: az utóbbi öt évben átlagosan a tervezett éves adóbevétel 48,8 százaléka folyt be a költségvetésbe. Az ÁSZ szakértőinek magyarázata szerint az elmaradást többek között az okozza, hogy a kabinet alulbecsülte az adójóváírás kivezetésének hatásait.

A számvevők értékelése szerint az szja-előirányzat teljesülése „magas kockázatot hordoz”, év végén 40-50 milliárddal is elmaradhat a bevétel a tervezettől.

Az illetékbefizetések összege is elmarad az időarányosan elvárttól: 48,4 milliárd folyt be ezen a jogcímen, ami az előirányzat 47,2 százaléka; a bevételi terv teljesülése az ÁSZ szerint kockázatos, mert a végtörlesztés nyomán keletkezett ingatlaneladási boom már lezajlott.

Céges adók: nagy az elmaradás

Az év első hat hónapjában a gazdálkodó szervezetek befizetései csak 30,2 százalékos teljesítést mutattak az előirányzathoz képest; tavaly ez az arány 38,9 százalék volt. Ennek oka a vártnál rosszabb GDP-növekedési ütem és az adóváltozások (játékadó- és evaemelés, pénzügyi szervezetek különadó-kedvezménye) kedvezőtlen bevételi hatása – olvasható a számvevőszék jelentésében.

A pénzügyi szervezetek különadójából az első félévben az éves bevételi előirányzat mindössze 4,1 százaléka (!) teljesült, a kormány és a bankszövetség immáron törvénybe foglalt egyezsége miatt. Az ÁSZ szerint nehezen számszerűsíthető, hogy éves szinten mekkora visszatérítést kapnak ez alapján a pénzintézetek így az előirányzat teljesülése „magas kockázatú”, az adóbevétel-kiesés összege az év végére 125-140 milliárd forint lehet.

Az eva-bevételeket is jelentősen túlbecsülték a büdzsé készítésekor: az első félévben az éves terv mindössze 17,1 százaléka folyt be. Az adókulcs-emelés nyomán (30-ról 37 százalékra emelkedett az eva kulcsa január elsejétől) vélhetően a vártnál több cég távozott az eva-körből. Az időarányos teljesítésből kiindulva az éves előirányzathoz képest 50-60 milliárd forint elmaradás alakulhat ki – írják az ÁSZ szakértői.

Az éves társasági adó jelentős része csak decemberben folyik be a költségvetésbe, így az adónem előirányzatának teljesíthetősége az utolsó pillanatig bizonytalan – olvasható az elemzésben.

A növekedés a nagy kockázat

A GDP-arányosan 2,5 százalékos hiánycél teljesülése szempontjából kockázatot jelent, hogy sikerül-e a gazdaságot stagnálás közeli állapotban tartani, vagyis az első negyedévi visszaesés után növekvő pályára áll-e a magyar gazdaság – vélik az ÁSZ szakértői. Nyilván az élénkülő gazdaság minden adónemből többletbevételt jelent, mint ahogy fontos költségvetés-kiegyensúlyozó hatása lesz a távközlési szolgáltatási adónak is.

Ami viszont már látszik az elmúlt két év statisztikáiból, az az, hogy arányeltolódás következett be az adóstruktúrában: a lakosság befizetéseiből származó adóbevételek aránya két év alatt 34-ről 25 százalékra csökkent, míg a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származó befizetéseké 53-ról 61 százalékra emelkedett – írják elemzésükben az ÁSZ szakértői.

---