Napirenden a pénzügyi bűncselekmények szigorítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 16-17-i ülésén kezdi tárgyalni a parlament azt a törvényjavaslatot, amely beépíti a Btk.-ba a költségvetési csalás bűncselekményét. A javaslat szerint ide tartozik minden olyan bűncselekmény, mely megkárosítja a büdzsét. Börtönbe kerülhetnek ezentúl a szociális juttatással visszaélők is.

A közpénzekkel való visszaélések büntethetőségét kezdeményezi a Btk. módosítása. Bárki,aki közpénzekkel él vissza, 100 ezer forintos értékhatár felett 2-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel lenne sújtható a törvényjavaslat szerint.

A költségvetési csalás alá tartozik például az adócsalás, a munkáltatással összefüggő csalás, a csempészet, az áfa-csalás, vagy a jövedéki adócsalás is.

További újdonság, hogy akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki visszaél a társadalombiztosítási, szociális, vagy más jóléti juttatással, így például a rokkantnyugdíjjal, vagy a táppénzzel. Ennek a bűncselekménynek 20 ezer forint lesz az értékhatára.

Forrás: A törvényjavaslat szövege


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.