NAV adócsalási vád: nyilvános a vizsgálati anyag


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV nyilvánosságra hozza a volt dolgozójának 2013. november 8-i sajtótájékoztatóját követő azonnali vizsgálat anyagát – közölte az adóhatóság.


A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvánosságra hozta annak a vizsgálatnak a dokumentumait, amelyet Horváth András tavaly novemberi állításainak elhangzása után végeztek el. A NAV szerdán közleményében azt írta, a vizsgálat megállapította, az adóhivatal volt munkatársa alaptalanul állította, hogy a NAV nem lép fel az adócsalókkal szemben, és azt, hogy az általa feltárt adócsalások ügyében nem intézkedett a hivatal.

Horváth András tavaly november 8-án tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak adót, amihez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly november 11-én közölte, az ügyben vizsgálatot folytattak le, amely megállapította, hogy az intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el az adózók ellenőrzésénél, mindenfajta részrehajlás vagy indokolatlan előny biztosítása nélkül.

A NAV most kiadott közleménye szerint a sajtótájékoztató utáni azonnali vizsgálatra a NAV volt dolgozójának „minden vizsgálható tényt nélkülöző állításai miatt” volt szükség. „Mivel konkrétumok nélküli állításait” az adóhivatalnál szerzett tapasztalataira alapozta, ezért ezeknek a tapasztalatoknak a forrásait – a részvételével zajlott ellenőrzéseket, a látókörébe került ügyeket és a dolgozó lekérdezéseit – kellett pontról pontra elemezni, és választ adni arra a kérdésre, történt-e olyan visszaélés, jogszerűtlenség, amire Horváth András utalt. 

Mint kifejtették: a NAV gabonavertikumra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatait, adatait felhasználva Horváth András téves következtetéseket vont le. Az ellenőrzések többsége ekkor még folyamatban volt, ezért „valótlanul állította, hogy az adóhivatal nem látja el ezen adózói körben ellenőrzési feladatait”. A NAV volt munkatársa a gabonavertikum ellenőrzéseiről rögzített hivatali adatokban 2012. október 19. után, vezetői utasítás hiányában nem végezhetett volna semmilyen gyűjtést. Ráadásul – mint kiemelték – Horváth András jogosultságaival visszaélve, csaknem 150 adózó – szja, illeték és egyéb – adatait kérdezte le a nyilvántartási rendszerekből.

Emellett a NAV szerint Horváth András és munkatársa revizori jelentése – a rájuk bízott ellenőrzésről – csupán feltételezéseket tartalmaz, melyeket nem bizonyítottak. Horváth András, a NAV bűnügyi szervéhez eljuttatott, újdonságokat nem tartalmazó információinak tárgyában – tőle függetlenül – már korábban büntető eljárások indultak, amelyekről a hatályos jogszabályok alapján nem kaphatott, így nem is kapott tájékoztatást – írták.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Hangsúlyozták, hogy a Horváth András nevén lévő ügyek áttekintése során hivatali visszaélésre utaló körülmény nem merült fel, ilyenről nem is küldött tájékoztatást vezetői, illetve a felettes szerv vezetői részére.

A NAV kitért arra is, hogy törvényellenes lett volna annak a munkamódszernek a bevezetése, amit Horváth András dolgozott ki. Az adóhivatal szerint ugyanis pontosan ez a munkamódszer tette volna lehetővé a „kézi vezérlést” a NAV-nál, mivel a koordinációs ügyintézőt közvetlen utasítási joggal ruházta volna fel.

A NAV vizsgálatával kapcsolatos részletek megtekinthetők a hivatal honlapján. A vizsgálat mellékleteivel összesen mintegy 1200 oldal – írta az adóhatóság. A Közép-magyarországi Adó Főigazgatóságon végzett vizsgálatról jelentés és mellékletei mellett külön közzétették a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek szóló feljegyzéseket

Az LMP október végén közölte, hogy a párt másodfokon is megnyerte a NAV ellen indított pert, így a hivatalnak nyilvánosságra kell hoznia a Horváth András volt adóhatósági munkatárs által kirobbantott ügy után egy hétvége alatt lefolytatott vizsgálat eredményeit.    

Horváth András volt NAV dolgozó feljelentése nyomán a Nemzeti Nyomozó Iroda december 9-én hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt még ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) idén novemberben közölte az MTI-vel, hogy ennek nyomozásnak van gyanúsítottja.

A NAV már Horváth András tavalyi sajtótájékoztatója után visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett volt munkatársa ellen. Ez alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly december 11-én nyomozást rendelt el visszaélés személyes adattal és hivatali visszaélés bűntett elkövetésének gyanúja miatt. Az eljárás keretében tavaly december 19-én házkutatást tartottak Horváth Andrásnál.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.