NAV: csökkent a cigaretta feketepiaca


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lényegesen csökkent a cigaretta feketepiacának aránya az idén az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a GfK Hungária Piackutató Intézet adatai alapján.


Az adóhatóság csütörtöki közleménye szerint a 2016. május-augusztusi gyűjtés alapján Magyarországon az adózatlan cigaretta aránya 6,4 százalék a teljes cigarettapiacon az előző évi 10,7 százalékkal szemben. Ebből 6,2 százalék volt a külföldön – többnyire Kelet-Európában – adózott, és mindössze 0,2 százalék a hamis termék – írták.

A feketepiac kínálatában jelentős szerkezeti változás is megfigyelhető: ismét Ukrajna lett az illegális dohánytermékek első számú forrása, míg a Belarusz Köztársaságból származó termékek arányának visszaesése szembetűnő.

[htmlbox adomozaik]

 

A forgalmazási adatok szerint a feketepiacról kiszoruló kereslet legális csatornákba terelődött, a legális cigarettapiacon 4 százalékkal magasabb a forgalom az idén, mint a tavalyi év azonos időszakában, és a fogyasztási dohány piaca is növekszik. Szakértők szerint az illegális piac jelentős csökkenése a kiskereskedelem élénkülése és a mögötte meghúzódó reálbér-emelkedés, valamint a fogyasztásösztönző gazdasági környezet hatása mellett a NAV tevékenységének is köszönhető.

A NAV-nak továbbra is kiemelt feladata a dohánytermékekkel kapcsolatos illegális tevékenység visszaszorítása. Az ellenőrzés eredményességét mutatja, hogy 2016-ban, átszámítva, naponta több mint 600 ezer szál illegális piacra szánt cigarettát foglalt le eddig a NAV – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.