NAV-figyelő, 12. hét: újabb adózási kérdésre válaszolt a NAV és a Pénzügyminisztérium


A NAV új, 9-es számjeggyel kezdődő adószámokat ad ki az egyéni vállalkozók, valamint az adószámos magánszemélyek részére.

Új, 9-es kezdetű adószámok

A NAV közleményében arról tájékoztat, hogy március 14-e óta új, 9-es számjeggyel kezdődő adószámokat ad ki az egyéni vállalkozók, valamint az adószámos magánszemélyek részére.

Az adóhatóság ezen felül felhívja valamennyi adózó figyelmét arra, hogy partnere adószámának érvényességéről bármikor bárki meggyőződhet vagy az egyéni vállalkozók nyilvános lekérdező felületén (nyilvantarto.hu) vagy a NAV által közzétett adatbázisokban.

Új adózási kérdés – desszertjellegű sajtkészítmények 18%-os áfakulcsa

Az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium közzétette újabb, 2024/4. sz. adózási kérdésre adott válaszát, amely a desszertjellegű sajtkészítmények kedvezményes adókulcsához kapcsolódik.

Mint ahogy azt a közlemény is kiemeli, 2024.január 1. napjától bővült a kedvezményes 18%-os adómérték alá eső termékek köre. Ennek megfelelően az Áfa tv. 3/A- számú melléklete a 1806 és 2106 vámtarifaszám alá eső desszertjellegű sajtkészítményekkel egészült ki. A módosítást az egységes adókezelés megteremtése indokolta, minek eredményeképpen 2024. január 1-jétől már valamennyi desszertjellegű sajtkészítményre egységes adómértéket (18%) kell alkalmazni.

A 1806 vámtarifaszám alá esnek a túró vagy sajt alapú készítmények, bármilyen mennyiségű kakaó- vagy csokoládétartalommal. Kiemelendő, hogy a „fehér csokoládés” termékek, például a joghurttal, fehércsokoládéval (kakaótartalom nélkül) bevont termékek, a 0406 vámtarifaszám alá osztályozandók (azaz már 2024. január 1-jét megelőzően is a kedvezményes adómérték hatálya alá tartoztak).

Azon sajtot, túrót tartalmazó élelmiszer-készítmények, amelyek már elveszítették a sajt vagy túró jellegüket – összetételüktől függően – tartozhatnak a 2106 vámtarifaszám alá.

A fentiekben hivatkozott 1806 vámtarifaszám és 2106 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a desszertjellegű sajtkészítmények kerültek a kedvezményes adókulcs alá.

Ennek a fogalomnak a meghatározásánál a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezéseit kell alapul venni, ahol ez a kategória (desszertjellegű sajtkészítmények) az alábbiak szerint került meghatározásra:

6. SAJTKÉSZÍTMÉNYEK

6.1. A termékcsoport meghatározása

A termékcsoportba a savas vagy oltós alvasztású sajtból, illetve ezek keverékéből, továbbá szükség szerinti mennyiségben a 6.2. pontban felsorolt összetevőkből vagy azok egy részéből, speciális technológiai műveletekkel (például darálás, simítás, kutterozás) előállított, általában kenhető állományú termékek tartoznak, amelyek készülhetnek friss, rövidebb minőségmegőrzési idejű, esetenként élőflórás és tartós, hőkezelt változatban. A sajtkészítmények három csoportba sorolhatók.

6.1.3. Desszertjellegű sajtkészítmények

6.1.3.1. Élelmiszer-kategória az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint: 16.

6.1.3.2. A termék desszert jellegét az ízesítőanyag használata (például gyümölcsös túróhab) vagy bevonatként való alkalmazása (például csokoládébevonatos vagy kakaóbevonatos túródesszert) adja. A termékek sajttöltetében a tejeredetű termékhányad legalább 50% (m/m).

6.2. Felhasználható összetevők

6.2.1. Savas és oltós alvasztású sajtok, tejszín, vaj, vízmentes tejzsír, tejsűrítmény, tejpor, savópor, írópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, egyéb tejszármazékok, étkezési só, inert gázok, víz.

6.2.2. Ízesítőanyagok, zselatin kizárólag a 6.1.2. és 6.1.3. pont szerinti termékekhez használható fel.” 

A NAV és a PM kiemeli, hogy az áruosztályozás minden esetben egyedileg, konkrét termékre vonatkozó érzékszervi jellemzők, pontos összetétel (az összetevők mennyiségének ismerete, mely nem minden esetben kerül feltüntetésre a csomagoláson) és gyártástechnológia leírás ismeretében végezhető el, és kétség esetén a meghatározás a NAV Szakértői Intézet hatáskörébe tartozik. Az azonban fontos, hogy nem a gyártó által adott vagy a köznyelvi elnevezés a mérvadó, hanem az előbb jelzett összetevők, illetve az előállítási mód.

Az Áfa tv. – a 3/A. számú melléklet I. rész 5. pontjának alkalmazására vonatkozóan – átmeneti rendelkezést is tartalmaz [Áfa tv. 364. § (2) bekezdés]. Ennek értelmében a 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 5. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

Az Áfa tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint a fizetendő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Utóbbi alapján, a 3/A. számú melléklet I. rész 5. pontjainak megfelelő termékek értékesítése esetében akkor alkalmazandó a 18 százalékos adómérték, ha a termékértékesítés Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja 2024. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.

A fenti főszabálytól eltérően, az Áfa tv. 84. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben – a teljesítéskor érvényes adómérték helyett – a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. Mivel az Áfa tv. 84. § (2) bekezdése a termék Közösségen belüli beszerzését, az előleg fizetését, az Áfa tv. 60. §-a alá tartozó, fordítottan adózó ügyleteket és az Áfa tv. 64. § (2)-(3) bekezdései szerinti termékimportot nevesíti, ezek megvalósulása esetén az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részének 5. pontja alá tartozó termékek értékesítése esetében akkor alkalmazandó a 18 százalékos adómérték, ha az az időpont, amelyben a fizetendő adót meg kell állapítani, 2024. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.

A NAV-figyelőben a fentieken túl az szja-bevallási tervezetekről és friss adótraffipax-információkról olvashat.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.