NAV-figyelő, 29. hét: kata utáni életet segítő, átalányadó és vállalkozói jövedelem szerinti adókalkulátorok a NAV honlapján
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kalkulátor az éves bevétel alapján, a legegyszerűbb eseteket figyelembe véve nyújt tájékoztató jellegű számítást az átalányadó, illetve a vállalkozói jövedelem szerint adózók által fizetendő közterhek mértékéről.
Adózási mód választását segítő kalkulátort tett közzé a NAV
A NAV az egyéni vállalkozókat segítő kalkulátort tett közzé, amely használatával az átalányadózást és az általános szabályok szerinti adózást tudják egy-egy példán keresztül összehasonlítani azok a vállalkozók, akik a nemsokára megváltozó KATA-adózás hatálya alól kikerülnek.
A kalkulátor az éves bevétel alapján, a legegyszerűbb eseteket figyelembe véve nyújt tájékoztató jellegű számítást az átalányadó, illetve a vállalkozói jövedelem szerint adózók által fizetendő közterhek mértékéről (szja, járulék, szociális hozzájárulási adó, helyi iparűzési adó).
A kalkulátor nem számol az összevont adóalapba tartozó, átalányban megállapított jövedelemre, illetve vállalkozói kivétre érvényesíthető kedvezményekkel (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény), azonban az átalányadózással kapcsolatos számítások esetében a megállapított jövedelem adómentes részét figyelembe veszi. A kalkulátor továbbá nem vesz figyelembe az általános szabályok szerint adózók esetében fizetendő adót csökkentő kedvezményeket, illetve az osztalékadó alapján módosító tételeket sem.
Adózási kérdéseket válaszolt meg a NAV
Egyablakos rendszerrel kapcsolatos kérdések
A NAV a 2022/5-6. adózási kérdésekben az egyablakos rendszerrel foglalkozott. Az egyik esetben a rendszer alkalmazhatóságának kérdése volt terítéken az ún. drop-shipping értékesítési modellek esetében, míg a másik esetben a kérdés arra irányult, hogy az import-séma alkalmazható-e import azonosítószám megadásának hiányában.
A drop-shopping modell lényege, hogy a vevő a terméket interneten megrendeli, amelynek eladója a megrendelés alapján szerzi be az értékesített terméket egy olyan alanytól, akinek ténylegesen az rendelkezésére is áll. Ebben az esetben tehát kétszer értékesítik az adott terméket, azonban fuvarozás csak egyszer történik, az első értékesítőtől a végső vevőig közvetlenül.
A NAV arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az esetben láncértékesítés történik, amelynek szabályai mentén kell az ügyletet megítélni. Az egyablakos rendszer a Közösségen belüli távértékesítés során alkalmazható, melynek fogalmi feltétele, hogy az ügylet fuvarozással egybekötött legyen, a láncértékesítés sajátos szabályai alapján pedig rendkívül kevés esetben állhat elő az, hogy a közbenső vevő ne beszerzőként fuvarozónak minősüljön, amennyiben ő intézi a fuvarozás, így főszabály szerint a láncértékesítésre tekintettel ebben az esetben nem valósul meg Közösségen belüli távértékesítés, így pedig az egyablakos rendszer nem alkalmazható.
Az import-sémára vonatkozó kérdésben a NAV és a PM pedig gyakorlati tudnivalókról nyújt tájékoztatást, és az esetleges utólagos korrekciók lehetőségét veszi végig, az ahhoz kapcsolódó bevallási kötelezettségek bemutatásával azokban az esetekben, amikoraz import-azonosítószám az értékesítő önhibáján kívül nem szerepel a vámáru-nyilatkozaton (például a postai szolgáltató nem továbbítja az értékesítő IOSS-azonosítóját).
Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg adómentes juttatása
A NAV és a PM a képernyő előtti munkavégzés kapcsán szükségessé vált éleslátást biztosító szemüveghez kapcsolódó juttatás adómentességi feltételének teljesülése érdekében tájékoztat a kérdésben a szükséges orvosi vizsgálati rendről.
A Szja. törvény szerint adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz. Jelenleg egy miniszteri rendelet (50/1999. (XI.3.) EüM rendelet) biztosítja az adómentességet a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg esetében is. A rendelet értelmében az eljárási rend alapján a foglalkozás-egészségügyi orvosnak kell vizsgálata alapján szemészeti szakvizsgálatra beutalót adnia, és a vizsgálatot szemész szakorvosnak kell annak érdekében elvégeznie, hogy fennálljon valamennyi feltétel a szemüveg mint védőeszköz adómentes juttatásához. Az optometrista végzettséggel rendelkező vizsgálata ezt nem válthatja ki.
A NAV-figyelőben a fentieken túl a hatóság új ügyfélportáljáról és friss adótraffipax-információkról olvashat.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
