NAV-figyelő, 42. hét: a KIVA alapját nem érinti a járulékfizetési alsó határ

Továbbra is a tényleges jövedelem alapján kell az adót megállapítani. Megjelentek a novemberi üzemanyagárak és a héten frissültek a feketelisták.

A járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapja

Az új Tbj. alapján 2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 %-a, azaz 48 300 Ft után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.

A 2020/9. számú Adózási kérdésben a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály kifejti, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni, tehát a tényleges jövedelem összeget kell alapul venni.

A Katv. 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint ugyanis a kisvállalati adó alapját a személyi jellegű kifizetések képezik. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben.

A személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Számv. tv.] 79. § (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegek, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

A fentiekben foglaltakat, valamint a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseit alapul véve a KIVA alapjánál a tényleges jövedelem összegét indokolt alapul venni, és a járulékfizetési alsó határt figyelmen kívül kell hagyni.

A NAV-figyelőben ezen kívül olvashat még a novemberben elszámolható üzemanyagárakról, a NAV frissülő feketelistáiról, és a legfrissebb adótraffipax-információkról.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek: