NAV: idén nem lesz meg Matolcsy 40 milliárdja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ebben az évben már egészen biztosan nem szed be az adóhatóság 40 milliárd forintnyi plusz áfát az ellenőrzésekkel – így fordították le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlését a Világgazdaságnál.

A lap azt kérdezte: hol tartanak az ellenőrzések, hány cégnél jártak és mennyi bevétel várható az eddigiek alapján. Az adóhatóság azt írta, hogy az ellenőrzéseket főszabály szerint 90 napon belül kell lezárniuk, amely a legnagyobb adózók esetében 120 nap, illetve indokolt esetben meghosszabbítható. Vagyis – a NAV szerint – a feltett kérdések „korainak tűnnek”, azokra még nem áll módjában válaszolniuk.

Emlékeztetőül: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptember elején Lovasberényben jelentette be, hogy áfaügyi „hamisságok” révén 600 milliárd forint adó nem folyik be, és a NAV a „hatékonyabb adóbeszedésre való átállás keretében vállalta, hogy 40 milliárd forint többletáfát szed be idén”.

A 90 napos határidővel az azonnal elrendelt ellenőrzések is december első felében zárulnának le. Azt is írja a NAV, hogy a 40 milliárd plusz bevételt csak úgy tudják teljesíteni, hogy munkaerőt csoportosítanak át illetve a hatékonyságot fokozzák – nem csak az ellenőrzés, hanem a végrehajtás során is.

A hatóság válasza egybecseng azzal, amit az adóhatóság ügyeit ismerő forrásaink állítanak, vagyis hogy a NAV eleve nem ellenőrzésekkel gondolta beszedni a plusz pénzt, hanem a behajtás szigorításával. Ennek eszköze lehet a kisebb értékhatárra is elrendelt, esetlegesen azonnali inkasszó, a visszaigényelt ÁFA lehetőségek szerinti visszatartása, gyorsabb árverezések.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)